Az új évezredhez méltó olimpia volt

Véget értek az athéni játékok, a sportvilág négy esztendőre elköszönt a nyári olimpiától. Bizonyos, hogy ezer és ezer értékelés születik majd az utóbbi tíz-egynéhány napról; mi Schmitt Pálnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagjának, a MOB elnökének véleményére voltunk kíváncsiak.

Különleges érzés volt az olimpiát Görögországban átélni – kezdte Schmitt Pál. – Kiderült, hogy egy kis ország is képes megelégedésre megrendezni a játékokat, lehet tehát bátran kandidálni. Ezt magunkra is vonatkoztatom! Örökségként itt marad Görögországban az erkölcsiség, az emóció, a kultúra és a környezet, a gazdasági befektetés, amely az olimpiát szolgálta. Új oldaláról mutatkozott be a város, akaraterőben, gondolkodásban, csapatszellemben felülmúlta önmagát, emberléptékű olimpiát teremtve. Vendéglátásból magas színvonalon vizsgázott, és bár sokba került, de megteremtette a biztonságot is. Minden idők legnagyobb létszámú olimpiája volt a mostani, kétszázkét ország versenyzői voltak jelen. Modern létesítményekben folytak a küzdelmek, a legmodernebb technikai felszereléseket szerezték be a görögök, akik – és ez is fontos – szép eredményeket értek el a versenyeken is. Hatvanezer társadalmi munkás dolgozott fáradhatatlanul a sikerért, a város megtanult mosolyogni, megtanult angolul, mert átérezte, hogy egy nemzet kerül mérlegre az olimpia jóvoltából.
– Sokak szerint a látogatottság alacsonyabb volt a vártnál.
– Megoszlott az érdeklődés, így pontosabb. Például az atlétika nyolc napon át telt házat vonzott. Itt jegyzem meg, hogy az athéni olimpián divat volt magyar szurkolónak lenni, piros-fehér-zöld zászlóerdő borította azokat a lelátókat, ahol a mieink eséllyel küzdöttek. Fáradságot nem kímélve utaztak színhelyről színhelyre a drukkerek, hogy erőt öntsenek versenyzőinkbe. Magyarország legkülönbözőbb részeiről érkeztek, sőt Erdélyből is sokan jöttek.
– A közlekedést meglepően jól megszervezték a görögök.
– Az olimpia előtt tele voltak az újságok azzal, hogy a káosz elkerülhetetlen. És csodák csodájára nem volt akkora zűrzavar, mint az első négy napon Barcelonában vagy Atlantában. Senki sem autózott a belső, olimpiai sávban, pedig a görögök híresek arról, hogy nagyon fegyelmezetlenek. Betartották és betartatták a szabályokat. Idetartozik, hogy a versenyeken is rend volt.
– A sportolók csodákat meséltek az olimpiai faluról.
– Minden idők – látja, kezdjük használni az ilyenkor szokásos szuperlatívuszokat – legfelszereltebb és legjobb falujában laktak a versenyzők. A magyar sportolók rendben, fegyelmezetten éltek, ami Molnár Zoltán csapatvezető érdeme. Az egység példamutató volt.
– Hogyan értékeli a magyar csapat szereplését?
– Huszonegy sportágban, tehát széles skálán vettünk részt a küzdelmekben. Három hónappal ezelőtt nyolc aranyérmet, összesen húsz érmet jósoltam, és azt, hogy a pontversenyben a tizenöt között végzünk. Valóra vált. Kicsit bonyolultabban jött össze, mint ahogy gondoltuk, de összejött. A versenyek elején két édesanya szállította az aranyérmet, azután következtek a többiek. Legkiemelkedőbben a kajak-kenusok szerepeltek, magatartásukkal, győzni akarásukkal példát mutattak. Érdemes volt külön szállást foglalni a részükre – nem kis pénzért –, negyvenöt kilométerre a várostól, a szkiníaszi pálya közelében. Szépen szerepeltek a vívók, talán csak a kardcsapat és a női párbajtőrcsapat eredménye gyengébb a vártnál. Kellemes meglepetés Majoros aranyérme. Ő hatvanöt kilóról fogyasztott le ötvenötre, pedig már abba akarta hagyni a birkózást, Hegedűs Csaba rábeszélésére mégis nekivágott az olimpiának. Szerencsére. Az öttusaversenyek látogatottsága azt bizonyítja, hogy a sportágnak helye van a programban. Vörös Zsuzsa győzelmekor a hetvenéves Török Ferenc úgy sírt, mint egy gyerek. Dicséret illeti ezüst- és bronzérmeseinket is, akikre itt és most nincs mód kitérni. Sajnálom a női kézilabdázókat és a női vízilabdázókat. Úszóink az előző négy olimpián elkényeztettek bennünket. Most nem sikerült aranyérmet szerezniük. Az ezüst pedig a küldöttség legfiatalabb tagjának, Gyurta Dánielnek a nevéhez fűződik. Megnyugtató, hogy a sportágban ígéretes fiatalok bontogatják szárnyaikat.
– És a doppingügyek…
– Ami a szóban forgó két esetet illeti, az bennük a sajnálatos, hogy rossz fényt vetnek az egész olimpiai mozgalomra, és Magyarország nemzetközi megítélését is rontják. Szeptember 4-5-re rendkívüli MOB-ülést hívtunk össze, amely tisztázni fog minden kérdést.