3. A magas jövedelműek járhatnak a legjobban

A havi százezer forintos tételes adó évente 1,2 millió forintot jelent, akár hatmillió, akár húszmillió forint a vállalkozó bevétele. Ez önmagában az előbbi esetben húszszázalékos, az utóbbiban mindössze hatszázalékos bevételarányos terhelés (igaz, a céges számlázás különadója és más közterhek módosíthatják a képet).

A bevétel persze nem azonos a jövedelemmel, de egy alacsony költségű, jól kereső tanácsadó különösen kedvező helyzetbe kerülhet. Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért adózzon lényegesen kevesebbet valaki pusztán azért, mert alkalmazotti fizetés helyett vállalkozói bevételként kapja meg munkája ellenértékét?

4. A sikeres vállalkozásnak megéri kicsinek maradni?

Képzeljünk el egy vállalkozót, akinek éves bevétele már elérte a 21 millió forintot, és újabb hárommilliós megrendelést kap. A 22 milliós értékhatár átlépése megváltoztathatja adóterheit és adminisztrációját, ezért akár a megbízás visszautasítása is racionális döntéssé válhat.

Pedig éppen a növekedés tehetné lehetővé új alkalmazottak felvételét, korszerűbb eszközök beszerzését és a termelékenység javítását. Az OECD 2026-os magyar gazdasági jelentése is figyelmeztet az egyszerűsített adórendszerek éles küszöbeihez kapcsolódó jövedelemmegosztási és bevétel-eltitkolási kockázatokra. Az a gazdaságpolitika, amely a kicsinek maradást jutalmazza, nehezen fog hosszú távon is sikeres magyar vállalatokat eredményezni.

5. A mai adóelőnyből holnapi nyugdíjprobléma lehet

A tervezetben szereplő 317 ezer forintos havi ellátási alap jóval alacsonyabb lehet egy sikeres vállalkozó tényleges kereseténél. Ez azt jelenti, hogy hiába keres valaki akár havi másfél millió forintot, a későbbi nyugdíját lényegesen szerényebb alap figyelembevételével számíthatják.

A vállalkozó természetesen félreteheti a megspórolt adót, de ezt a valóságban lényegében senki nem teszi meg. Így a kedvezményes adózás egyszerre gyengítheti a jelenlegi járulékfinanszírozást és növelheti az időskori elszegényedés veszélyét, ami később szociális beavatkozást tehet szükségessé.

6. Hátrányba kerülhetnek a tisztességesen foglalkoztató vállalatok

Képzeljünk el két céget, amelyek pontosan ugyanolyan szolgáltatást kínálnak! Az egyik alkalmazottakat foglalkoztat, fizeti a bérük után a közterheket, képzi őket, a másik pedig önálló katás vállalkozókkal dolgozik, és az adózási különbségből alacsonyabb árat tud ajánlani.

A megváltozott adórendszer következtében így nem biztos, hogy a hatékonyabb, innovatívabb vállalkozás lesz sikeres, elképzelhető, hogy az, amelyik kedvezőbb adózási konstrukciót használhat. Ez torzíthatja a versenyt, visszafoghatja a hosszú távú beruházásokat, és éppen azokat a vállalatokat büntetheti, amelyek stabil, jól fizető munkahelyeket teremtenének.

Summa

A magyar gazdaság legnagyobb problémája nem az, hogy túl kevés az alacsony adót fizető mikrovállalkozás, hanem, hogy túl kevés a gyorsan növekvő, termelékeny magyar cég. Az új kata sikerét ezért nem azon kellene mérni, hogy hányan választják, hanem azon, hogy mennyi új gazdasági teljesítményt teremt. Mert ha a reform csupán a korábban is elvégzett munka adóztatását változtatja meg, akkor a statisztikákban több vállalkozásunk lehet, miközben az ország egyetlen forinttal sem lesz gazdagabb.

A szerző közgazdász, egyetemi docens