3. A magas jövedelműek járhatnak a legjobban
A havi százezer forintos tételes adó évente 1,2 millió forintot jelent, akár hatmillió, akár húszmillió forint a vállalkozó bevétele. Ez önmagában az előbbi esetben húszszázalékos, az utóbbiban mindössze hatszázalékos bevételarányos terhelés (igaz, a céges számlázás különadója és más közterhek módosíthatják a képet).
A bevétel persze nem azonos a jövedelemmel, de egy alacsony költségű, jól kereső tanácsadó különösen kedvező helyzetbe kerülhet. Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért adózzon lényegesen kevesebbet valaki pusztán azért, mert alkalmazotti fizetés helyett vállalkozói bevételként kapja meg munkája ellenértékét?
4. A sikeres vállalkozásnak megéri kicsinek maradni?
Képzeljünk el egy vállalkozót, akinek éves bevétele már elérte a 21 millió forintot, és újabb hárommilliós megrendelést kap. A 22 milliós értékhatár átlépése megváltoztathatja adóterheit és adminisztrációját, ezért akár a megbízás visszautasítása is racionális döntéssé válhat.
Pedig éppen a növekedés tehetné lehetővé új alkalmazottak felvételét, korszerűbb eszközök beszerzését és a termelékenység javítását. Az OECD 2026-os magyar gazdasági jelentése is figyelmeztet az egyszerűsített adórendszerek éles küszöbeihez kapcsolódó jövedelemmegosztási és bevétel-eltitkolási kockázatokra. Az a gazdaságpolitika, amely a kicsinek maradást jutalmazza, nehezen fog hosszú távon is sikeres magyar vállalatokat eredményezni.
5. A mai adóelőnyből holnapi nyugdíjprobléma lehet
A tervezetben szereplő 317 ezer forintos havi ellátási alap jóval alacsonyabb lehet egy sikeres vállalkozó tényleges kereseténél. Ez azt jelenti, hogy hiába keres valaki akár havi másfél millió forintot, a későbbi nyugdíját lényegesen szerényebb alap figyelembevételével számíthatják.































