1991 őszére a National támogatottsága 22-23 százalék környékére zuhant, vagyis nagyjából megfeleződött egyetlen év alatt. Igaz, ezt valószínűleg nem csak a nyugdíjígéret megszegése okozta, ugyanebben az időszakban ugyanis segélyvágások, recesszió, magas munkanélküliség és a „Mother of All Budgets” néven elhíresült megszorító csomag is rontotta a kormány helyzetét.
Görögország megszegett ígérete
A SYRIZA 2014-es Thesszaloniki Programja az alacsony nyugdíjúak számára a karácsonyi bónusz, vagyis egy 13. havi juttatás visszaállítását ígérte, ami 1,26 millió embert érintett volna. Emellett általában is a nyugdíjak fokozatos helyreállításáról beszéltek. A 2015. szeptemberi választáson a párt 35,46 százalékot szerzett, 2016 februárjára viszont egy mérésben már csak 17,5 százalékon állt.
A zuhanás mögötti egyik ok az volt, hogy a görögök kétharmada negatívan ítélte meg a kormány nyugdíjreform-javaslatát, amely végül kiegészítő nyugdíjakat csökkentett, fokozatosan kivezette az EKAS nevű támogatást és újraszámolta a járandóságokat. A görög esetben a nyugdíjügy nagy hullámokat keltett, de tény, hogy az adóemelések, a harmadik mentőcsomag, a recesszió és a menekültválság sem emelte a kormánypárt népszerűségét.
Oroszország ráemel
Vlagyimir Putyin 2005-ben azt mondta, hogy amíg ő az elnök, nem emelik a nyugdíjkorhatárt. 2018-ban azonban a kormány a férfiaknál 60-ról 65 évre, a nőknél pedig 55-ről 60 évre emelte azt. A reformot a megkérdezettek mintegy 90 százaléka ellenezte, és a bejelentés után Putyin személyes népszerűsége is négyéves mélypontra csúszott.
A kormánypárt, az Egységes Oroszország támogatottsága a FOM mérései szerint a január-májusi átlagos 49 százalékról őszre 36 százalék alá esett, október elején pedig már csak 31 százalékot mértek. Tény, hogy a 2005-ös vállalás nem a 2018-as választási kampány ígérete volt, ám az időbeli egybeesés és a reform rendkívüli népszerűtlensége miatt a nyugdíjkorhatár-emelés a visszaesés egyik dokumentált politikai tényezője lett.
