Mindkét Tupoljev gép Moszkva domogyedovói repülőteréről indult 40 percnyi időkülönbséggel, s egyetlen izraeli kivételével csak orosz állampolgárokat szállított. Az első, a Volga-Aviaekszpressz Volgográdba tartó Tu–134-ese moszkvai idő szerint este 11 (közép-európai idő szerint este 9) óra körül zuhant le a fővárostól 180 kilométernyire délre lévő Tula térségében. Roncsait hamar megtalálták, s mindenki életét vesztette a fedélzetén tartózkodó legalább 43 személy közül. A másik gép, a Szibir légitársaság Szocsiba tartó Tu–154-ese, amelynek fedélzetén 44 személy volt, az első gép lezuhanását követően alig három perccel tűnt el az irányítás szeme elől. Roncsait szerda reggel találták meg a Don menti Rosztov körzetében. Mindkét gép fedélzeti adatrögzítőit megtalálták és a fővárosba szállították.
*
A hatóságok nem zárták ki a terrorcselekmények lehetőségét. Az elnök Igor Levityin közlekedési minisztert bízta meg az állami vizsgálóbizottság vezetésével. Vlagyimir Putyin egyébként éppen Szocsiban nyaralt a katasztrófák bekövetkeztekor, ám az események után szerdán visszatért a Kremlbe.
Egyes jelentések szerint a Tu–134-es lezuhanását egy vagy több robbanás előzte meg, a Tu–154-es pedig állítólag eltérítési kísérletet jelzett a lezuhanása előtti pillanatokban. A Szibir szerint közepes magasságban bekövetkezett robbanásra vallott, hogy a Tu– 154 roncsdarabjai nagy területen szóródtak szét. A terrortámadás gyanúja miatt a nyomozásba bekapcsolódott a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) is. Ezzel egy időben közölték, hogy megszigorították a biztonsági intézkedéseket Oroszország valamennyi repülőterén. Az amerikai külügyminisztérium egyik magát megnevezni nem óhajtó magas rangú illetékese azt közölte orosz újságírókkal, hogy Washingtonban komoly aggodalommal figyelik az orosz repülőgépekkel kapcsolatos híreket.
Szakértők összehangolt terrortámadások lehetőségét sugallták még azt megelőzően, hogy a mentőegységek megkezdték volna a roncsok első átvizsgálását, ám egyelőre nem találtak ezt alátámasztó nyomot. Több nyilatkozó az eseményeket összekötötte azzal a ténnyel, hogy Csecsenföldön küszöbön állnak a választások, így a konfliktusban érdekelt szélsőséges csoportok elérkezettnek láthatták az időt egy ilyen akció végrehajtására a vasárnapi voksolás küszöbén. Ugyanakkor Aszlan Maszhadov csecsen szeparatista vezető szóvivője útján tagadta, hogy gerilláinak köze lenne a két gép lezuhanásához.
Noha az érdeklődés a terrortámadások eshetőségére irányult, a légi közlekedési iparban tényként kezelik, hogy az orosz légitársaságok repülésbiztonsági helyzete jócskán alatta marad a nemzetközi átlagnak. Az emberi, műszaki okokból bekövetkezett balesetek száma ijesztően megugrott azóta, hogy a Szovjetunió bukását követően szétszabdalták az egykori Aeroflot óriási repülőgépflottáját. Az új cégek sokszor instabil pénzügyi helyzete miatt a vállalatok menedzsmentje nyomást gyakorol úgy a földi, mint a hajózó személyzetre, hogy akár a szabályok áthágásával is biztosítsák a forgalom lebonyolítását. Az előírások és technológiák be nem tartása miatt jelentős mértékben csökkent a Tupoljev utasszállítók megbízhatósága is, melyek bár elavultak és munkaigényesek, az elmúlt évtizedekben már kellően kiforrottakká váltak. Bár több légitársaság, így például a „maradék” Aeroflot korszerű, nyugati gépeket is beszerzett, melyekkel együtt nyugati repülésbiztonsági normák honosodnak meg Oroszországban, a régi szovjet típusok továbbra is dominálnak a sűrű belföldi vonalhálózaton.
Mádl részvéttávirata. Mádl Ferenc köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét Vlagyimir Putyinnak, az Oroszországi Föderáció elnökének a két oroszországi utasszállító repülőgép katasztrófája miatt. „Mély megrendüléssel értesültem az orosz utasszállító repülőgépek katasztrófájáról, amely számos emberéletet követelt” – írta a köztársasági elnök részvéttáviratában. (MTI)
