Reneszánszát éli a szürke marha

Ismét reneszánszát éli, vagy legalábbis élheti a magyar szürke marha, amelynek állománya ismét növekszik. Jelenleg körülbelül ötezres tehénlétszámmal és azok utódaival lehet számolni Magyarországon, ami körülbelül megegyezik a hazánkban tartott más fajtájú húsmarhák számával. Ekkora állatlétszámra már lehet biztos piacot alapozni és a szükséges termékmennyiséget biztosítani – állítja Bodó Imre professzor, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke. A professzor közlése szerint ma mintegy kétszáz tenyésztő foglalkozik a magyar szürkével Magyarországon, és egyre több helyen állítanak elő a húsából különleges minőségű termékeket.
A hatvanas évek elején, miután az akkori hatalom koholt gazdasági szempontokra hivatkozva fölöslegesnek minősítette a szürke marhát, a kipusztulás fenyegette ezt az őshonos jószágot. Alig 150 tehén maradt fönn országszerte a paraszti portákon. Olyan gazdák mentették meg ezt a fajtát, akik nem törődtek az előírásokkal.
A kilencvenes évek elejétől növekedésnek indult az állomány. Ennek okát azzal magyarázzák, hogy számos pénzügyi befektető figyelmét felkeltette a bioélelmiszerek iránt megugrott kereslet, és komoly összegeket áldoztak arra, hogy a piacot ismét érdekeltté tegyék a magyar szürke tenyésztésében.
Döntően a nemzeti parkokban lelhetők fel manapság a szürkemarha-gulyák, ahol mindennemű műtrágyát és más, növényvédő szert nem látott területeken legelnek. Ezzel magyarázható, hogy az őshonos állat húsa egészséges magas vastartalma miatt, ezzel szemben kevés koleszterint tartalmaz, s egyes vélekedések szerint rendkívül kellemes ízét a legelőkön fellelhető, nagy mennyiségben elfogyasztott gyógynövényeknek köszönheti. Az említettek miatt a tenyésztők tökéletes biotermékként tartják számon a szürke marhát, amelynek a szervezete is rendkívül ellenálló; rezisztensnek bizonyult például az Európában két évvel ezelőtt tomboló, a népnyelvben kergemarhakórnak nevezett járvánnyal szemben is.
A Magyar Nemzet több tenyésztőt is megkérdezett, hogy tenyészthető teheneket magánvásárlóknak adnak-e el, s ha igen, milyen áron. Az árra vonatkozóan kaptunk információt (egy három-négy éves vemhes üsző ára minimum négyszázezer forint), de olyan tenyésztőt nem találtunk, aki hajlandó is lett volna eladni tenyészállatot.
Információink szerint a szürke marhára sem magasabb az állami normatív támogatás, mint más húsmarhára. Tavaly például egyedenként húszezer forint volt a normatív támogatás, amit a magyar szürkét tenyésztők számára további, összesen tízezer forinttal egészítettek ki a különféle bioélelmisz-erek előállítását támogató alapok.