Eljárási hibák lehetnek a Bácskai-perben

A Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa október 1-jén zárt ülésen dönt a Bácskai János, a maffiaellenes központ tisztségéből felfüggesztett vezetője ellen folyó eljárás menetéről. Ilcsik Sándor, a vádlott védője elképzelhetőnek tartja, hogy az eljárás felfüggesztéséről vagy egy új elsőfokú bírósági eljárás elrendeléséről döntenek.

Október 1-jén zárt tanácsülést tart a Bácskai János ellen másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa, ezen az érintettek (a vád és a védelem) nem vehetnek részt. A tanácskozáson az eljárás további menetéről fognak dönteni, elmarasztalásról vagy felmentésről azonban nem ítélkezhetnek.
Ilcsik Sándor, a maffiaellenes központ tisztségéből felfüggesztett vezetőjének védője szerint nem kizárt, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértései miatt a büntetőügy felfüggesztéséről vagy egy új eljárás elrendeléséről születik majd döntés. A jogász ugyanis úgy véli, hogy bűnpártolás vádjával nem tárgyalhattak volna első fokon, ugyanis előzetesen nem tisztázták azt sem, hogy Kulcsár Attila bűnös-e abban az ügyben, amelyben a dandártábornok a gyanú szerint segédkezett neki. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ vezetőjét elsősorban az exbrókerrel folytatott, lehallgatott telefonbeszélgetései alapján vádolták meg, mondván, hogy a tábornok bizonyítékoknak a K&H Bankból történő eltüntetésében kívánt közreműködni. Ilcsik szerint azonban a lehallgatási jegyzőkönyveket nem használhatták volna fel védence elleni bizonyítékként, mivel azok nem célhoz és személyhez kötötten keletkeztek. A Nemzetbiztonsági Hivatal ugyanis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének mint intézménynek a védelme miatt kért lehallgatási engedélyt. A Legfőbb Ügyészségen kiadott állásfoglalás szerint viszont csak meghatározott személyek bűnössége bizonyításának vagy kizárásának érdekében, bírói engedéllyel végzett lehallgatások jegyzőkönyvei használhatók fel bizonyítékként a bíróságokon.