Szeptember 3-án lépett életbe az úgynevezett „fegyvertörvény” érdemi kérdéseit szabályozó kormányrendelet. A szakmai szervezetek tiltakozása ellenére a jogszabály engedélyhez köti az emberélet kioltására teljesen alkalmatlan flóbertek tartását, viszont ezentúl nem kell engedély a gáz- és riasztófegyverekre. A törvényt megalkotó igazságügyi és belügyi tárca az uniós jogharmonizációval indokolta a flóbertekre vonatkozó passzust, ugyanakkor tény, hogy az Európai Unióhoz hazánkkal együtt csatlakozó Szlovákiában, Csehországban, Szlovéniában és Észtországban sem kell engedély ezekre a 7,5 joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú, emberölésre alkalmatlan fegyverekre. A jogalkotók másik magyarázata szerint az unióban a flóbertek automatizáltságuk miatt tűzfegyvernek minősülnek, és mint ilyenek, engedélykötelesek. Ez esetben is adódik azonban a kérdés: más új tagállamok hogyan kerülhették meg a szabályt, hogyha az elvileg kötelező érvényű.
Becslések szerint hazánkban mintegy száz-kétszázezer flóberttulajdonos van, akik kénytelenek lesznek megrohamozni a helyileg illetékes rendőrséget. Ha ezt elmulasztják, 2005. június 30-tól akár öt év börtönbüntetésre is számíthatnak. A fegyver „kisebb veszélyessége” miatt a hatóságok egyszerűsített engedélyezési eljárást írtak elő (például nem vizsgálják az egészségügyi alkalmasságot és a tartás célját, illetve a kiadott engedély nem csupán öt évig, hanem visszavonásig érvényes), de így is fennakadásokra lehet számítani az ügyintézésben.
Uniós csatlakozásunkkal együtt bevezették az öt évig érvényes európai lőfegyvertartási engedélyt, amely lehetővé teszi, hogy ne kelljen a tagállamok közötti minden egyes utazáshoz szállítási engedélyt kérni. Ez a szabályozás kizárólag a sportlövészeti és vadászati célú utazást könnyíti meg, hiszen ha értékesítési célzattal akar valaki lőfegyvert szállítani, ahhoz külön engedély szükséges.
Az önvédelmi célú lőfegyvertartás feltételeit szigorítja a jogszabály. Ezentúl a hatóság azoknak engedélyezheti a legfeljebb két darab rövid csövű lőfegyver megszerzését és tartását, akik bizonyítják, hogy csak ezzel tudják megóvni életüket, testi épségüket. Megszűnik az úgynevezett nevesített vagy alanyi kör, tehát mostantól például a rendőröknek is ugyanúgy igazolniuk kell veszélyeztetettségüket, mint bárki másnak. Az önvédelmi célú lőfegyvertartóknak évente egyszer lőgyakorlaton kell részt venniük, különben visszavonják engedélyüket. Ugyancsak bevonhatják azok engedélyét is, akik az érvényesség lejárta előtt legalább harminc nappal nem kérelmezik annak meghosszabbítását. Az új jogszabály a vagyonvédelem mellett személyvédelmi feladatok ellátására is lehetővé teszi lőfegyver tartását. Hosszú csövű sportfegyverből hármat, rövid csövűből legfeljebb kettőt szabad mostantól tartani (a sportszövetség javaslatára akár többet is), vadászfegyverből viszont nincs felső határ.
Joghézagoktól, helytelen műszaki definícióktól hemzseg a fegyvertörvény érdemi kérdéseit szabályozó kormányrendelet – véli a Nem Halálos Hatású Fegyverek Tulajdonosainak Érdekvédelmi Szervezete (Neha). Vass Gábor, a Neha elnökségi tagja lapunknak példaként említette: a jogalkotó megfeledkezett róla, hogy a gáz- és riasztófegyverek megszerzését 18 éves életkorhoz kösse, a hatástalanítás leírásánál olyan alkatrészről tesz említést (váz), amelyet a szakmában nem is tekintenek külön tartozéknak. Az, hogy a játékfegyver teljesítményével vetekedő flóbertek engedélyezési procedúrája akár hat hónapig is elnyújtható, egyenértékű a fegyver betiltásával – vélte. (Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a polgári lőfegyver-bevizsgáló hivatalnál a tulajdonosok helyben megvárhassák a fegyver sorszámozását és a tanúsítvány kiadását, így lerövidíthető az eljárás.) Vass Gábor hozzátette: ennek ellenére a több tízezer tulajdonos megmenekülhet a költséges és időt rabló procedúrától, amennyiben a legnagyobb hazai gyártónál, a Keserű Műveknél fegyverét szabadon tartható előtöltő rendszerűvé alakíttatja át. Így azonban annak veszélytelen jellege megszűnik, mivel a torkolati energia a 3-4-szeresére nő, bár emberélet kioltására alkalmatlan marad – szögezte le a Neha elnökségi tagja. Kiemelte: Alkotmánybírósághoz fordulnak annak értelmezésére, hogy az államnak joga van-e jóhiszeműen szerzett jogokat utólag, kártérítés nélkül korlátozni.
Emlékezetes, még a fegyvertörvény elfogadása előtt az állampolgári jogok országgyűlési biztosa alkotmányossági szempontból aggályosnak minősítette a készülő jogszabályt. Lenkovics Barnabás úgy fogalmazott: a jogállamisághoz hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása, és azok későbbi korlátozásához alkotmányosan elfogadható indok szükséges. Ugyanakkor az elérni kívánt cél és a hozzá választott eszközök helyes arányát önmagában is megkérdőjelezi, hogy a törvény végrehajtása nagyon megterhelné a központi költségvetést, ráadásul több tízezer polgár léphet fel kártalanítási igényével az állam felé – fűzte hozzá az ombudsman.
Virágos Ernő, a Fegyvertartási Engedéllyel Rendelkezők Érdekvédelmi Szövetségének (FERÉSZ) alelnöke szerint az új jogszabály mindennek mondható, csak EU-kompatibilisnek nem, hiszen hazánk lesz az egyetlen olyan EU-tagállam, amelyben tilos lesz például a lőszerek újratöltése, illetve a lőszer- és fegyvergyűjtés. (A lőszerújratöltés tiltása a fegyvertulajdonosok pénztárcáját érinti hátrányosan, mivel az újratöltés körülbelül fele annyiba kerülne, mint egy új lőszer megvásárlása.) Virágos Ernő úgy látja, azzal, hogy a fegyverüzleteknek nyilvántartásba kell venniük a vásárlók adatait, sérül a személyes adatok védelméről szóló alkotmányos jog, ráadásul felesleges bürokráciához vezet. Emiatt az Alkotmánybírósághoz fordultak – fűzte hozzá.
Ring Béla, a Belügyminisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője közölte: a lőszerújratöltéshez – többek között – lőporra is szükség van, ezért ennek házilagos kivitelezését sem az előző, sem a jelenlegi rendelet nem tette lehetővé. Hatástalanításkor a fegyver minden fődarabját (alkatrészét) hatástalanítani kell, a nem létező részt nyilvánvalóan nem – tette hozzá. Kiemelte: való igaz, hogy a törvényt már életbe lépése előtt is több szervezet vitatta, ugyanakkor más szakmai szervezetek végig kiálltak mellette.
origo.hu
Kiderült, milyen időre számíthatunk a hétvégén
