Tahi hídján átkelve a Szentendrei-sziget laposodó Duna-partja ideális fürdőhely, evezős sportok, táborozások kedvelt színhelye és horgászparadicsom. A szigetet hosszában átszelő autóutat kétoldalt az összeérő nyárfák és öreg fűzek kísérik. Mindenütt csend és zöld, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot még a természet uralja. Egyedüli veszély az ott lakók és az állatvilág számára a dunai árvíz. A sziget északi csúcsán, a Duna elágazásánál van Kisoroszi, amelynek házait, veteményeseit a két évvel ezelőtti nyári áradás jelentősen megrongálta. Rossz helyen rakták meg homokzsákokkal a régi gátat és az átszakadt: a bevezető műúton a falu alsó részén több mint negyven házat elöntve másfél méter mély víz hömpölygött. A kár megközelítette a százmillió forintot.
A jobboldali segítséggel induló Molnár Csabát 2002 őszén egy új gátépítési program miatt választották a falu többségének akaratából polgármesterré. Az öt induló közül nagy fölénnyel győzött, de nem csak a falu megvédésének tervével. Azt mondta, hogy egy hivatalnak határozottan, a közösségi pénzek ésszerű felhasználásával kell működnie. Az államtól, a különböző hatóságoktól pedig minden törvényes pénzt ki kell taposni a falu rendezettsége, közművesítése, fejlesztése érdekében. A polgármester, amikor a hivatalát átvette, két célt tűzött maga elé. Az egyik az új gát haladéktalan felépítése, a másik az ügyintézés humanizálása. Vagyis ne legyenek döglött akták, elfekvő ügyek, érezzék az emberek, hogy a hivatal törődik velük.
Molnár Csaba beszélt arról is, hogy a község adópolitikáját meg kellett változtatnia, mert rettenetesen laza volt az adófegyelem. – A népszerűségemből nem vesztettem semmit – magyarázta Kisoroszi vezetője –, legfeljebb azoknál, akik így sem, úgy sem akartak fizetni. Befizettettem mindenkivel a gépjármű-, az idegenforgalmi, az építmény- és iparűzési adót, mert nem a kocsmában kell elnyerni az emberek szimpátiáját. A befizetett adóforintokból tataroztuk, felújítottuk az iskolát, bővítettük az óvodát és minden kisoroszi embernek házhoz szállítjuk az ebédet kétszázötven forintért, ha kéri. Az új polgármester nevéhez fűződik a Duna-ünnep, halászléfőző-versennyel, népművészeti bemutatókkal, koncertekkel. Három nap alatt több mint tízezren keresték fel a települést. A községben amúgy is kevés a munkalehetőség, éppen ezért fontosnak tartja az idegenforgalom, a falusi turizmus és a sziget csúcsánál lévő kemping fejlesztését. A természet megőrzése végett semmiféle nagyobb építkezésnek, beruházásnak nem adnak teret. Fontos a bensőséges, családias hangulat, ezért is rendezik meg minden évben a falukarácsonyt. A polgármester saját pénzéből és a község más tehetősebb polgárainak adományaiból meghívja az egész falut vacsorára, egy halászlére vagy őzgulyásra, két forralt borra, ami összehozza az embereket.
Tahitótfalutól érkezve, Kisoroszi előtt nyolcszáz méterre épült meg tizenkétmillió forintból az agyagos földgát, a mindenkori legmagasabb vízszint felett – 9 méter – negyven centiméterrel. A község éves költségvetése nyolcvanmillió forint, ezért ez komoly beruházásnak számított. Egy fillér állami támogatást nem kaptak, csak ígérgetést a minisztériumoktól két éven keresztül. – A kistérségeket nem támogatja ez a kormány, sőt az ellehetetlenítésükre törekszik – mondja a polgármester.
Molnár Csaba nemcsak hivatali ember, a falu gazdája, hanem rockkoncertek szervezője, menedzsere is. Húsz éve dolgozik a szakmában, és olyan magyar sztárok koncertjeit rendezi meg, mint például az Omega, az Edda művek, a Bikini, a P. Mobil vagy Koncz Zsuzsa, Demjén Ferenc és Charlie fellépéseit. A tiszteletdíjas polgármester emellett hódol valódi szakmájának, bevallása szerint ez a legfőbb jövedelme.
Igaz, az is kérdés, hogy mi a valódi szakmája. Hiszen Kisorosziban 1996 óta paraszti módon él, ahol száznyolcvan hektár földön gazdálkodik. Hatalmas traktorai, mezőgazdasági munkagépei, amelyeket ő vezet, az év legnagyobb részében szolgálatban vannak. Az idén nyolcvan hektár kukoricát, hatvan hektár búzát, valamint zabot, árpát vetett. Célja a teljes körű családi gazdaság megteremtése. Bár felesége gimnáziumi tanár Szentendrén, mégis ő végzi a földdel kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Az udvarházban helye van a teheneknek, a karámban a telivér lovaknak, az ólakban a mangalicáknak, a baromfiaknak, és nem utolsósorban a komondornak és a hűséges terelőkutyáknak.
A földön néhány emberével gazdálkodó polgármester mégsem elégedett, mert kétezer mázsa búzája a raktárban árválkodik. Fizeti a raktárköltséget, mert a terményt nem lehet eladni, vagy csak áron alul. Szerinte a kormány becsapja a magyar parasztokat, mert most még 1750 forintot sem adnak a búza mázsájáért, holott november 1-je után már az uniós árat kellene kifizetniük, azaz mázsánként 2600 forintot. Szeptember eleje van, kellene indulni a szántásokkal, de sok egyéni gazdálkodó még nem kapta meg a pénzét, így nincs miből megvenni a vetőmagot, működtetni a gépeket.
Tahitótfalu termelőszövetkezetének a terményei is ott állnak a raktárban, mert nem veszik meg. A legnagyobb baj, hogy számos kedvezményt, amit az Orbán-kormány adott, megszüntették vagy megnyirbálták – mondja Molnár Csaba. A Medgyessy-kormány megszüntette a kedvezményes géptámogatást, amely a vásárlásnál huszonöt százalékot jelentett, és amit nem kellett visszafizetni. Földvásárlási hitel gyakorlatilag nincs, mert igen nehezen lehet hozzájutni. A polgári kormány alatt húsz-harminc millió forintot is fel lehetett venni, a vásárolt föld volt a jelzálog, most ez is megszűnt. Molnár Csaba úgy látja, ezeknek az intézkedéseknek az lehet a célja, hogy az országban minden két gazdálkodóból egy menjen tönkre.
origo.hu
Orbán Viktor-interjú a Kossuth Rádióban – élőben az Origón!
