Hat esztendő, hét hely

Magyarország a korrupciót tekintve két éve még 33. volt a Transparency International listáján, tavaly hét helyet csúszott vissza, az idén pedig már a 42. helyre került. A nemzetközi szervezet felmérése szerint ennek ellenére hazánk korrupciós indexe nem változott.

Magyarország a tavalyi 40. helyről a 42. helyre csúszott vissza a Transparency International 146 országot rangsoroló idei jelentésében, bár korrupciós mutatónk ugyanúgy 4,8, mint a múlt esztendőben. A volt szocialista államok közül Szlovénia és Észtország, viszont az Európai Unióhoz velünk együtt csatlakozók közül rajtuk kívül Málta és Ciprus is megelőzött bennünket. A listát „legtisztábbként” továbbra is Finnország vezeti 9,7 ponttal, utána Új-Zéland következik 9,6, majd Dánia és Izland egyaránt 9,5 ponttal. A legkorruptabb kelet-európai állam Ukrajna, amely a tavalyi 106. helyről idén a 122.-re zuhant vissza.
Annak ellenére, hogy a baloldal 2002-ben a korrupció felszámolásának ígéretével szerzett parlamenti többséget, hazánk azóta töretlenül csúszik vissza a Transparency International listáján. Míg az Orbán-kormány hivatalba lépésének évében a 33. helyen álltunk, majd 1999 és 2001 között stabilan a 31. helyet őriztük, 2002-re a 33., 2003-ra a 40. helyre estünk vissza. A tavalyi drámai visszaesésben nagy szerepet játszott a brókerbotrány kirobbanása, amelynek hullámai a Der Spiegel német hírmagazin akkori kommentárja szerint elérték a „szociáldemokrata” kormányt is. A berlini székhelyű Transparency Internationalt 1993-ban hozták létre a korrupció elleni küzdelem jegyében, és azóta összesen kilencven országban – köztük 1996 óta hazánkban – alakult nemzeti tagozat. Minden évben kiadnak egy globális korrupciós jelentést, amely az egyes országokban megkérdezett üzletemberek és egyszerű állampolgárok véleményén alapul. A válaszadók egy 1-től 10-ig terjedő skálán értékelhetik a hazájukban tapasztalt közéleti visszaélések mértékét. A 10-es a legjobb osztályzat.

---