Ragacsos, fekete anyag – ez a pakura, a kőolaj-finomítás mellékterméke. Vasúti kocsikkal hordták Pestszentlőrincre ezt az igen szennyező anyagot, s időnként fűtésre szállítottak el belőle. A pakurát kilenc úszómedencényi, több méter mély, alul szigeteletlen mélyedésbe engedték. Itt 25-30 ezer köbméternyi anyag gyülemlett fel, ami súlyosan szennyezi a környezetet.
A pakuratavak nagyon sok madár- és rovarfaj mumifikálódott tetemét rejtik. Biológusok végeztek kutatásokat a helyszínen: számtalan, jellegzetesen vízi élőhelyhez kötődő madár tetemét találták, például a hazánkban is fészkelő, kora tavasszal és késő ősszel átvonuló tőkésrécéét és a bütykös hattyúét, valamint több fajta rovarét. Hogy az állatok miért tévesztik össze a pakurát a vízzel, biológusok és biofizikusok vizsgálták éveken keresztül. A válasz: a pakuratónak olyan optikai sajátosságai vannak, amelyek megtévesztik az állatokat.
A madarak a fény polarizációjára érzékeny látórendszerük jelzései nyomán annál vonzóbbnak találnak egy vízszintes felület, minél erősebben poláros az arról visszaverődő fény. Ám ha a pakurába kerülnek, nem tudnak kimászni a ragacsos anyagból.
A pakuraszennyezés rekultivációja hosszú és költséges folyamat, amely két részből áll: a pakurát először ki kell szivattyúzni a gödrökből, és el kell szállítani, majd meg kell tisztítani a környéket, azután a súlyosan szennyezett földet ki kell cserélni. Ez utóbbi azonban nagyon időigényes és rendkívül drága feladat.
A kilenc pakuratavat ideiglenesen hozták létre 1952-ben, egy hajdani Tüzép-telepen. A kerület vezetése 1995-ben szerezte meg a területet a Tüzép jogutódjától, a Raab Karcher Tüzép Rt.-től. A helyi képviselő-testület úgy gondolta, a rekultiváció után eladja a parcellát. A Heti Világgazdaság információi szerint az önkormányzat nem fizetett a telekért, sőt 65 millió forint készpénzt és 115 milliós ingatlanvagyont is kapott a tulajdonostól. Így mint a terület új tulajdonosa vállalta a kármentesítést.
Az önkormányzat 1997 novemberében megnyerte a Központi Környezetvédelmi Alap terhére meghirdetett pályázatot, s így 180 millió forint vissza nem térítendő és 180 millió forint kamatmentesen visszatérítendő támogatást nyert a pakuratavak rekultivációjára. Ezt követően megkezdődött a kármentesítés. A munkálatok folyamán kiderült, hogy nem volt alapos a kárfelmérés: nem történt meg a szennyezett terület lehatárolása, és nem készült olyan terv, amely a teljes szennyezett területet figyelembe vette volna. Ezenkívül azzal sem számoltak, hogy nem- csak a régi Tüzép-telep alatti, hanem a környezetében lévő nem önkormányzati tulajdonú telkek is szennyeződtek, sőt az olaj bekerült a talajvízbe is.
A támogatási szerződéshez szükséges biztosítékadási kötelezettséggel kapcsolatban problémák merültek fel, vita alakult ki a környezetvédelmi tárca és a kármentesítést végző cég, illetve az önkormányzat között. Ezért a Környezetvédelmi Minisztérium 1999 áprilisában azonnali hatállyal felmondta a támogatási szerződést, és az addig folyósított pénz visszafizetésére kötelezte az önkormányzatot. A vita oda vezetett, hogy leálltak a munkálatok, pedig csak az olajszennyezés 45 százalékát sikerült felszámolni.
A XVIII. kerületi önkormányzat nem tehetett mást, szennyezetten eladta a területet az Auchan cégcsoport megbízásából eljáró vállalkozásnak. Így a rekultivációs munkát is az új tulajdonosnak kellett volna elvégezni. Az önkormányzat 2001 októberében elvileg 990 millió forintért értékesítette a területet, amiből levonták a pakuramentesítés fennmaradó költségét, holott erről nem készült tanulmány.
Ughy Attila, a Fidesz helyi szervezetének elnöke, az egészségügyi és környezetvédelmi bizottság tagja szerint az Auchan az önkormányzattal kötött szerződés után kiírta a kármentesítésre vonatkozó pályázatot. Erre több cég jelentkezett, de az ajánlattevők tavaly szeptember óta hiába várnak az eredményhirdetésre. A győztes pályázó feladata volt, hogy elkészítse a rekultivációra vonatkozó tervet, amelyet az Auchan a szerződés értelmében 2002 májusára vállalt.
Az építési engedélyek kiadását több feltételhez kötötték: a rekultiváció mellett a francia multinacionális vállalatot infrastrukturális beruházásokra is kötelezték. 2004 júniusában az Auchan magyarországi igazgatója arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy Atkári János főpolgármester-helyettes a kivitelezési engedély fejében egy újabb, a korábbi egyeztetéseken nem említett útszakasz megépítését írta elő. – A fejlesztés mintegy félmilliárdos pluszköltséget jelentene, amit a cég nem vállal – tudtuk meg Sándor Lászlótól, a XVIII. kerület alpolgármesterétől.
Az Auchan elvégezné a mintegy 1,5 milliárd forint értékű út- és csomópontépítést, de a főváros által követelt M0-s és a Hungária körút közötti, majdani külső körút részeként egy csaknem egy kilométernyi, kétszer két sávos út költségeit sokallják. A vállalat októberig következmények nélkül elállhat a vételi szerződéstől.
Ha a felek nem tudnak megegyezni, tovább késlekedik a főváros egyik legnagyobb környezetszennyezésének felszámolása.
origo.hu
Szijjártó Péter: Magyarország nem akar az ukrán maffia átjáróházává válni
