Előfordult, hogy a túlbonyolított kiírásokból kihagytak a pályázat elkészítéséhez nélkülözhetetlen információkat. Olykor pedig olyanokat is megneveztek győztesként, akik nem teljesítettek minden feltételt. A legfontosabb célnak ugyanis azt tekinti a kormányzat, hogy a lehető legtöbb pénzt szétosszák elsősorban azok között a pályázók között, akiknek terveit már a Pályázati Előkészítő Alapból is támogatták. Így próbálják elvenni az élét annak az ellenzéki figyelmeztetésnek, miszerint nettó befizetők lehetünk az EU-ban, és másodlagos szempont, hogy a pénzeket csak a legjobb pályázatok kapják meg. Halasi István, a munkaügyi minisztérium vezető köztisztviselője kijelentette: minden induló pályázatát a kiírásban szereplő szigorú, pontozásos rendszer alapján bírálják el.
Mióta az ellenzék fölvetette, hogy hazánk az EU nettó befizetőjévé válhat, a kormányzat minden fórumon igyekszik bebizonyítani ennek az ellenkezőjét.
*
Ráadásul az uniós pályázati pénzek elosztásával megbízott minisztériumoknak vannak eszközeik arra, hogy a lehető legtöbb pénzt osszák ki az indulók között még akkor is, ha a tervek egyébként nem jók, vagy a kiírás bizonyos pontjait nem teljesítik. Például a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által kezelt humánerőforrás-fejlesztési operatív program egyik tenderén, amely a társadalmi befogadást segítő szolgáltatások fejlesztését célozza (bölcsődék, hajléktalanszállók bővítése stb.), sok pályázó azért nem tudott indulni, mert a hatóság későn közölte, hogy közbeszerzési eljárást is le kell folytatni a fejleszteni kívánt ingatlanra. Ugyanakkor a nyertesek között akad olyan is, aki nem folytatott le közbeszerzési eljárást, holott enélkül a hatóság meg sem kezdhette volna a pályázat tartalmi értékelését. Előfordult, hogy kitolták a beadási határidőt, és vélhetően a vesztes pályázókra való tekintettel az új időpontig nem is hirdettek eredményt. Szakértők szerint ennek az volt az oka, hogy a PEA által támogatott tervek egy része nem készült el időre, és félő volt, hogy ha későn nyújtják be azokat, elvész a központi forrásból rájuk fordított sokmillió forint.
Szakértők úgy látják, a minisztérium meg sem próbálta fenntartani a pályázók közötti egyenlőség látszatát; erre utal, hogy számos űrlapon azt firtatják: igénybe vette-e a pályázó a PEA segítségét.
Halasi István, a munkaügyi minisztérium humánerőforrás-fejlesztési operatív programjának irányítója azt állítja, hogy minden indulót ugyanazon szigorú, pontozásos rendszer alapján, a kiírásban szereplő szempontok alapján bírálnak el. Elmondta: minden pályázónak lehetősége volt kérdéseket föltennie a kiírással kapcsolatban, így a közbeszerzéssel kapcsolatos félreértéseket is tisztázhatták. Leszögezte: olyan pályázat nem kaphat támogatást, amely a beadási határidőig nem bonyolította le az előzetes közbeszerzést, ugyanakkor feltételes támogatásban részesülhet, ha utólag beküldi az ezt igazoló dokumentumokat. Hangsúlyozta: a határidőket csak ritkán és megfelelően indokolt esetben módosítják, ráadásul a fenti esetben a módosítás miatt a vártnál több pályázat érkezett be. Az unióhoz való csatlakozásunk óta a 18 kiírásra összesen 1247 pályázat érkezett – fűzte hozzá Halasi István.
Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter nemrégiben azt állította, nem leszünk nettó befizetői az uniónak, és az idei csonka, májustól decemberig terjedő pénzügyi évben 80 milliárd forintos aktívummal zárhat Magyarország. Szakértők szerint sérti a pályázók esélyegyenlőségét, hogy Baráth a közelmúltban azt mondta: a hatóságok sokszor azért nem hirdetnek nyerteseket, mert várnak a jobb pályázókra. A miniszter lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
