A tárca által nyilvánosságra hozott deficitadat – amely szerint októberben további 44,4 milliárd forinttal emelkedett a hiány – nemcsak az év egészét tekintve negatív, de a költségvetés egy évvel korábbi helyzetével összehasonlítva is lesújtó képet mutat: tavaly október végén a deficit még 878 milliárd forintot tett ki, ami azt jelenti, hogy az idei hiány a tavalyi év első tíz hónapjához képest több mint hatvan százalékkal emelkedett.
A legnagyobb eltérések a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeinél jelentkeztek, mintegy 4,2 milliárd forint összegben. A társasági adóból 3,3 milliárd forinttal kevesebb folyt be, mint várták.
*
Közölték: a pénzügyi tárca novemberre százmilliárd forintos deficittel, decemberre hasonló mértékű többlettel számol. Mindez azt jelenti, hogy a tárca azt reméli, a következő két hónapban jóval több bevétele lesz, mint kiadása az államháztartásnak. Eszerint a PM novemberre – a helyi önkormányzatok nélkül – 104,6 milliárd forintos államháztartási hiányt vár, decemberre viszont 97,3 milliárd forintos többletet, így a 12 havi deficit 1335,9 milliárd forintra nő.
Novemberre korábban a tárca százmilliárdos államháztartási hiányt, decemberre százmilliárdos többletet várt. A PM számításai azt mutatják, hogy a központi költségvetés bevételei kisebbek lettek a tervezettnél, a kiadásoknál viszont volt némi megtakarítás, mégpedig főként abból, hogy 6,8 milliárd forinttal csökkent a lakástámogatásokra kiutalt összeg. Ugyanakkor a hiány kialakulásában jelentős szerepet játszott Magyarország 11 600 milliárd forintra rúgó államadósságának kiugróan magas kamatfizetési kötelezettsége is, amely az idén megközelíti a 900 milliárd forintot. Az első tíz havi adatok ismeretében hazai és külföldi elemzők egyaránt úgy ítélik meg, hogy a pénzügyi tárca másodszorra módosított idei hiánycélja igen nehezen vagy egyáltalán nem tartható.
A PM ugyanakkor arra számít, hogy a következő két hónap várhatóan nullszaldós lesz, s így idén tartható marad az államháztartás tervezett hiánya. Emlékezetes, a PM szeptember 15-én közzétett módosított, egész évre szóló államháztartási deficitprognózisa 1335,1 milliárd forint.
A novemberi, várhatóan százmilliárd forint körüli hiány hátterében a PM szerint a 13. havi nyugdíj esedékes részének kifizetése áll, míg a decemberi többlet a befolyó társasági adóból, illetve a személyi jövedelemadó-, valamint járulékbefizetésekből adódik. Az év utolsó hónapjában a PM már nem számol különösebb extrakiadással.
Közölték azt is, hogy a 13. havi illetmény maradék részét csak 2005. január 16-án fizetik ki a költségvetési szervek, amire korábban már decemberben sor került. Mindez azt jelenti, hogy január közepén már csak azok a köztisztviselők és közalkalmazottak kapják meg ezt a juttatást, akik január elsején még rendelkeznek munkaviszonnyal.
Az idei évben az áfa-visszautalások mértéke is kisebb a szigorított EU-ellenőrzés okozta késések miatt, s ez is a kiadási oldalt csökkenti. Októberben egyébként harminc százalékkal volt alacsonyabb az áfa-visszautalások mértéke, mint tavaly ugyanekkor.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint sikerül teljesíteni az ez évre előirányzott 5,0-5,3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt a költségvetési politikával kapcsolatos aggodalmak ellenére. Draskovics elutasította azokat az elemzői véleményeket, amelyek szerint Magyarország a következő három évben nem tudja annyira csökkenti az államháztartási hiányt, hogy 2010-ben csatlakozhasson az euróövezethez. Draskovics szerint a piacok nem aggódnak.
origo.hu
Videón a veszélyes motoros, akit csak a szerencse mentett meg a haláltól a 6-os úton
