Befektetők a sztrádákért

Két héten belül kormány elé kerül a jövő évi autópálya-finanszírozás tervezete, amely a magánbefektetők bevonását helyezi előtérbe – értesült lapunk. Az állam az épülő autópályák üzemeltetésére írhat ki pályázatot, ilyen formában kerülne befektetői tőke a rendszerbe.

Putsay Gábor
2004. 11. 13. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Nemzeti Autópálya Rt. már megállapodást kötött kivitelező cégekkel a 2006-ig elkészülő gyorsforgalmi útszakaszokra; az állami beruházótól az építési szerződéseket is átveszik majd a befektetők, ha jövőre a kormány által tervezett PPP-program (Public Private Partnership) valósul meg. Értesüléseink szerint az államot képviselő Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a jelenleg épülő autópályák üzemeltetésére ír majd ki pályázatokat, hogy ilyen formában vállalják át a befektetők az M3-as (Görbeháza– Nyíregyháza), az M35-ös (Görbeháza–Debrecen), az M7-es (Zamárdi–Balatonszentgyörgy, Nagykanizsa–Becsehely), valamint az M8-as részét képező dunaújvárosi Duna-híd építésének további finanszírozását. A kormány elképzelései szerint a pályázatokon győztes cégek vagy konzorciumok a beruházások eddigi költségeit is kifizetnék az államnak.
Információink szerint két héten belül kerül az autópálya-építések ügye a kormány elé: döntenek arról, hogy milyen pénzügyi konstrukcióban valósulnak meg a további fejlesztések, illetve arról, hogy mikor írják ki a pályázatokat.
Jövőre a már koncesszióba adott M5-ös és M6-os autópályákon kívül összességében 210 kilométer hosszú gyorsforgalmi útszakaszt, illetve a dunaújvárosi Duna-hidat építik a kivitelező cégek. Mint arról beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kifogásolta, hogy a költségvetési törvényjavaslatban a kormány nem mutatja be azokat a pénzügyi számításokat, amelyek összehasonlíthatóvá tennék a PPP-konstrukciót az állami építés és működtetés ráfordításaival. Az ÁSZ szerint nagy kockázatot jelent a projektek pénzügyi hatása a jövőbeni költségvetésekre, illetve az állami adósságpozíciókra. Ugyanis nincs garancia arra, hogy a lakosság és az állam nem kerül kiszolgáltatott helyzetbe a futamidő alatt. A magánbefektetőknek fizetendő díj többek között tartalmazza a finanszírozási és tőkeköltségeket, valamint az elvárt hozamot. A költségvetést 2005-ben mentesítenék az eredetileg tervezett 237,9 milliárd forint kiadástól, ám az autópályákért ennél lényegesen nagyobb összeget kell majd kifizetni a futamidő alatt.
A befektetők általában az építési költségek tizenöt százalékát finanszírozzák saját forrásból, az elvárt hozam 12-14 százalékos, a bankok az autópálya-építéseknél 6-7 százalékos kamatra adnak hitelt. Szakértők szerint a magáncégek bevonásakor is legalább hatvanmilliárd forint költségvetési forrásra lesz szükség 2005-ben az előkészítéseken kívül. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter az autópálya-fejlesztésekkel kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a költségvetés nem tud elegendő forrást biztosítani. Mivel nem lehet több adót elvonni, ezért az állam és a magánszféra együttműködésében épülnek tovább az autópályák – tette hozzá a miniszter.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.