Egyre olcsóbb a kukorica

Hiába indult a múlt (45.) hét elején az intervenciós felvásárlás, illetve érkezhettek a termelőktől a felajánlások a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), mindez nem befolyásolta a búza tőzsdei árait, így kedden a kenyérgabona árfolyamai mozdulatlanok maradtak, decemberre továbbra is 22 400 forintba került tonnája. Az intervenció hatására szerdán 200 forinttal, 22 600 emelkedett a búza decemberi jegyzése, ennek azonban ellentmond, hogy a hét során árfolyamai már nem változtak egyáltalán, s az utolsó havi lejárat is a szerdai szinten fejezte be a kereskedést.
Nem volt tapasztalható túl sok mozgás a kukoricapiacon sem, a tengeri decemberi terminusa a keddi kereskedés végére 190 forinttal, 21 890 forintra emelkedett, s erről a szintről egészen péntekig nem mozdult. Akkor viszont 140 forinttal csökkent, így a mai kereskedés 21 750 forintról indul. A hét többi kereskedési napján a kukorica jegyzései ingadoztak, de az esetleges drágulásokat hamar ellensúlyozta egy-egy következő napi csökkenés. Pénteken általános volt a 110–140 forintos sávban bekövetkezett értékvesztés. Ugyancsak pénteken komolyan zuhantak a napraforgójegyzések is, amelyek ekkor a decemberi lejárat kivételével 600-800 forintos mértékben estek. A decemberi kifizetés azonban 500 forinttal, 51 000 forintra csökkent.
Az intervenciós felajánlásokról az MVH péntekig nem közölt adatokat, s Németh Imre földművelésügyi miniszter sem tudott ez irányú kérdésünkre válaszolni. Információink szerint azonban már az első egy-két napban egymillió tonna gabonát kínált az intervenciós raktáraknak körülbelül 200-300 termelő. Az agrártárca becslései szerint az enyhített előírásoknak köszönhetően körülbelül hárommillió tonna raktárkapacitás áll készen az intervenciós felajánlások fogadására, a felajánlások nagysága pedig várhatóan meghaladja majd a hárommillió tonnát.
Az EU-ban egyébként szintén hatalmas a kukoricatermés, és az agresszív magyar eladások is nyomják az árakat, így az elemzők szerint nagy fölösleget kell felvásárolni az EU ütközőtartalékába. Dél-Európában még tart az esők miatt megkésett kukoricabetakarítás, de már most nyilvánvaló, hogy a termés jóval nagyobb a tavalyinál. A francia Strategie Grains szakintézet szerint az idei termés 52,3 millió tonna lesz a 25-tagú EU-ban, 30 százalékkal több, mint amennyit tavaly takarítottak be ebben a 25 országban.
A bordeaux-i árutőzsdén az azonnali kukorica 100 euró tonnánként, 10 euróval olcsóbb, mint szeptember elején, miközben az EU beavatkozási küszöbára 101,31 euró – írta a Reuters hírügynökség. Franciaországban, ahol ilyen tíz éve nem történt, már megkezdődött a felvásárlás a tartalékba. A francia kukoricatermesztők szövetsége (AGPM) 15,5 millió tonnás hazai termést valószínűsít, Olaszországban az ottani ISMEA mezőgazdasági piackutató intézet 11,32 millió tonnára számít, 29 százalékkal többre a tavalyinál. Németországban 4 millió tonnát takarítottak be a tavalyi 3,4 millió helyett. Magyarországon 8,2 millió tonnás rekordtermés várható, s a nyugat-európai árakat erősen nyomják az engedményes árú magyar eladások – írta a hírügynökség.
A Reuters szerint a közös piacon a magyarok meglehetősen agresszíven árusítanak, s az árujuk sokkal vonzóbb, mint a német vagy a francia kukorica. Ezzel kapcsolatosan Claude Lacadée, az AGPM alelnöke úgy nyilatkozott, hogy megváltozott a helyzet, most nagyobb versenynek vannak kitéve az új EU-tagok részéről, akiknek a nagy termésük – különösen a magyaroké – lenyomja a piaci árakat.
Közben Oroszország is igyekszik beleszólni az uniós gabonakereskedelembe, exportőrei ugyanis érezhetően nagyobb kvótát követelnek uniós kivitelükhöz. Az orosz miniszterelnöknek írt levelükben ennek elmaradása esetére importkorlátozások bevezetését kérik az EU-ból érkező gabonára és a feldolgozott termékekre – tájékoztatott az Interfax hírügynökség.
Európai gabonaipari körökben úgy tudják, hogy az EU 2005-től egy-egy millió tonnás orosz és ukrán búzakvótát akar megállapítani, erre vonatkoznék a csökkentett, tonnánként 12 eurós vám. A tárgyalások várhatóan december végéig folytatódnak. Két év nagy ukrán és orosz exportja után az EU 2003 óta védi piacát a búza- és az árpakvótákkal. Az orosz exportőrök azonban legalább 1,2 millió tonnás kvótát követelnek az étkezési búzára, kétmillió tonnásat a takarmánybúzára, s egymillió tonnásat a takarmányárpára. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor azt javasolják, hogy az orosz kormány korlátozza a gabona és a gabonatermékek, a rizs, a hús és a hústermékek, valamint a mezőgazdasági gépek behozatalát az EU-ból.