Egy átlagos magyar épület egy négyzetméterére elhasznált fűtési energiából Nyugat-Európában csaknem három négyzetméternyi részt fűtenének ki. Az unió régi tagországainak helyzete azonban csak Budapestről nézve tűnik ideális állapotnak, Brüsszel még tovább akar javítani a hatékonyságon: egy két éve elfogadott direktíva alapján 2010-ig 22 százalékkal fogják csökkenteni a közösség területén található épületek energiafelhasználását. Az irányelv hatályba léptetéséhez a tagállamoknak 2006. január 4-ig kell megteremteniük a törvényi feltételeket. A Magyar Mérnöki Kamara úgy látja, hogy bár a magyar döntéshozók elvileg ismerik az ügyben általuk készített részletes tanulmányt, egyelőre semmiféle hivatalos elképzelés nem körvonalazódik. A kamara attól tart, hogy a feladatok végrehajtása az elégtelen jogszabályi környezet miatt kontárok kezébe kerül majd.
Az üggyel mostanra már a harmadik tárca foglalkozik, és egyáltalán nem kizárt, hogy ez egyben meg is magyarázza a késést. A mérnökkamara még a gazdasági minisztériumba juttatta el javaslatait, onnan azután az akták átkerültek a belügy lakásügyi hivatalába, hogy végül az egész hivatallal együtt a regionális fejlesztésért tárca nélkül felelő Kolber István íróasztalán landoljanak. A gazdátlanságon túl az sem könnyíti meg a munkát, hogy a magyar hőszigetelési szabványok nem olyanok, mint az uniós előírások. Utóbbiak hat paramétert fogalmaznak meg három minőségi kategóriában, míg a hazai előírások minőségi szempontból nem tesznek különbséget. Ettől még persze készülnek hazánkban is az európai gyakorlat szerint is elfogadható hőveszteségi mutatókkal működő épületek, gyakorlati problémát jelent azonban, hogy sok új házat még mindig a huszonöt évvel ezelőtti, régen elavult és ráadásul már nem is hatályos szabványok alapján húznak fel.
Ha a magyar szabályozás mégis megszületik határidőre, az alapvető változásokat hoz az építészetben és az energetikában egyaránt. Egyebek mellett kialakul az energiafelhasználás mérésének egységes számítási módja, feláll az új és a régi épületek energiafelhasználásának követelményrendszere, továbbá energetikai tanúsítványt kap minden ház és lakás – a jó energetikai minősítés pedig az ingatlan értékét is emeli.
Mi is az az audit? A tanúsítvány lényegében egy adatlap, amely tartalmazza az épület sajátosságait. Ennek alapján a tulajdonos, az üzemeltető tudja, hogy mit kell végrehajtania – például épületszigetelést, ablakcserét – ahhoz, hogy az alapszámoknak megfeleljen.

Tornádót láttak a helyiek Baracson, óriási volt a riadalom