Fejlesztésellenes a tárca

A gazdaság hanyatlásával párhuzamosan dél-alföldi szaktekintélyek és politikusok egyre inkább szorgalmazzák a Szeged és Temesvár közti vasúti összeköttetés helyreállítását. Az illetékes tárca azonban hevesen tiltakozik, miközben azzal érvel, hogy alacsony lenne a kihasználtság. Támogatás nélkül viszont értelmetlennek bizonyulna az Európai Parlament magyar képviselőinek brüsszeli lobbizása.
A Monarchia idején épült vasútvonal felújításának gondolata már korábban felmerült. Az ötlettel egyetértettek Arad és Temes megyében, valamint a Vajdaságban is, mivel a beruházás három országot érintene. A költségek jelentős részét az Európai Uniótól kapott támogatásból fedeznék. Becsey Zsolt, az Európai Parlament néppárti frakciójának fideszes tagja elvállalta, hogy Brüszszelben eljár az ügy érdekében, ugyanakkor aggályait sem rejtette véka alá. Azt tapasztalja ugyanis, hogy a tervvel kapcsolatban Magyarországon a legnagyobb az ellenállás.
Erről a szabadkai származású Helmut Meelich is megbizonyosodhatott, aki mint az osztrák államvasutak magyarországi képviselője a 90-es évek elején Szegeden járt, hogy meggyőzze a megye akkori vezetőit a jelzett vasútvonal felújításának fontosságáról. Mivel itt támogatókra nem talált, megszervezte a Szombathely és Graz között közlekedő járatot, majd a Pécs és Bécs közötti közvetlen vasúti összeköttetés megvalósulásán fáradozott.
A Szeged, Kikinda és Temesvár között vasúti forgalom helyreállításáról a MÁV területi igazgatósága megvalósíthatósági tanulmányt készített korábban, amelyben a hatásokat is elemezték. Ennek alapján a Szegedi Tudományegyetem gazdaságföldrajzi tanszékén is azt állítják: létjogosultsága lenne egy ilyen beruházásnak. Mészáros Rezső professzor példaként említette, hogy Nyugat-Európában, ahol 20-30 kocsiból álló szerelvények közlekednek egyes vonalakon, nem a személyforgalom jelent bevételt a vasútnak, hanem a teherszállítás. Léteznek olyan áruk, amelyek nagy tömegben nem szállíthatók közúton, repülőn vagy vízen. Arról nem szólva, ha Szegednél megépülne a vasúti híd – amit már az Orbán-kormány fontolóra vett –, és helyreállna az összeköttetés Romániával, valamint Szerbiával, Csongrád megye székhelye fontos csomópontok találkozása lenne, s ezáltal a régió gazdasági élete is felélénkülne.