Gagyi Gabi

P i l l a n a t f e l v é t e l

Mivel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az A38-as hajóféleségen bulizott a Magyar Narancs zártkörű születésnapján, nekem vigaszként maradt a televízió. Mellékesen, mit keresett Magyarország miniszterelnöke a szélsőséges liberalizmusáról és szabados stílusáról elhíresült hetilap „szülinapi” összejövetelén? Nem szeretem a rövidítéseket, de a nyilvánosságba így ment át a Demokrata tízéves évfordulójára rendezett eseménysor, amelyen részt vett Pokorni Zoltán és Pálinkás József, cserébe buzgó politikusainktól és propagandistáinktól átfestve holmi nyilas testvérekké lényegültek át. Több hétre elosztva, nehogy valaki kimaradjon az információkból, plusz a napi elhatárolódásból.
Miután hajdan a KISZ-funkcik ájtatosabbak voltak, mint Gauss páter és Tóth Tihamér együtt, a miniszterelnöknek nyilván a Magyar Narancs veszett jobboldal-ellenessége imponál annyira, hogy elment a „szülinapjára” csocsózni és táncikálni. Innentől nyikkot sem Pokornira vagy Pálinkásra. Szóval, aki nem volt meghívott az A38-ra, gyönyörködhetett a Csaó Darwin! nevezetű műalkotásban, melyet, mint hírlik, Árpa Attila magyarított a tv2 képernyőjére. Mostan a Fradi-szurkolók meg a dózsások mérték össze intelligenciájukat és találékonyságukat Bochkor Gábor „médiasztár” vezényletével. Róla illik tudni, hogy a kádári időket a Humboldt Egyetemen élte túl, és nagyon nem akart újságíró lenni. Fájdalom, hogy helyette rádió- és tv-riporter lett, egy Boros Lajos nevű, rossz modorú, humortalan társ untermanjaként olyan kereskedelmi rádióadón, amelyet 60 IQ feletti élőlény agyi sérülés nélkül nem úszhat meg. Hogy a Csaó Darwin! miről szól, azt a végigszenvedett másfél óra sem világította meg. Önkéntesek püfölték egymást gumibotokkal, botfülűek kornyikáltak, mázsás pasik csecsemőruhában szoláriumoztak, elhízott drukkolók vetkőző görlökként vonaglottak, menyasszonynak öltözött férfiak fenéken korcsolyáztak. Néha leállt a műsor, mert a két tábor egymást szórakoztatta: Hajrá, Fradi! Hajrá, Újpest! Női zsűri döntött olyasmiről, hogy Sanyi vagy Gabi sózott-e nagyobbat a másik fejére. A csúcs a műveltségi vetélkedő volt, amikor üveghengerekbe zárt, kétségbeejtően buta ifjak nyakig vízben az istennek sem tudtak semmit műveltségileg felmutatni, még a magyar Himnuszt sem. Menet közben belöktek rájuk egy-egy élő kígyót. A következő adásban jöhetnének krokodilok, és aki nem ismeri a Himnuszt, azt felfalhatnák. Persze Bochkor úr sem csillogtatta műveltségét, mert akkor tudnia kellene, hogy „filoxéria” nevű szőlőbetegség, ahogyan ő kérdezte, nem létezik. Van egy filoxera nevezetű szőlőgyökértetű-járvány, ami csapás a szőlőskertekre nézve. De hát én megértem Bochkor Gábort. Filoxéria, karosszéria, menazséria… nem mindegy? Megértem én a tv2-t is. Ahol Konta Barbara Dumáljuk meg! címen közhelyek tömegét szórja az éterbe, olyan fajsúlyos problémákkal, hogy szerethetek-e két pasit egyszerre. Ahol Stahl Judit kézzel tépdesi a sültet, majd a nagyujjával belenyal a levesbe, ahol a Megasztárban önismeret nélküli amatőröket tesznek nevetségessé, és a Nagy Ő című romantikus mesében milliókat költenek arra, hogy a mindenáron szereplésre vágyó lányok a szemünk előtt kergessék magukat egyre reménytelenebb helyzetekbe.
Hogy miért Csaó Darwin! a műsor neve, rejtély. Szerintem itthoni változata nem az evolúciót, hanem a tudós sokat támadott származáselméletét illusztrálta.