Jogi káosz az MDF frakciója körül

Jogi kérdések sorát veti fel az MDF-frakció megszűnése és újjáalakulása. Egyes szakértők szerint a mára nyolcfősre apadt csoportnak több intézmény felügyelőbizottságába, testületeibe delegált tagját ismét jelölnie kell, hiszen nincs jogfolytonosság a régi és az új képviselőcsoport között még akkor sem, ha a neve változatlan.

Kolláth György alkotmányjogász úgy véli: az alkotmány alapján számos olyan tisztség létezik, amelyekbe az országgyűlési frakciók jelölnek képviselőket. Véleménye szerint az újra létrehozott MDF esetében nem kell ismételten lefolytatni a jelölési procedúrákat, hiszen nem a jelölés jelenti a végleges döntést, hanem a parlament határozata, amely elfogadta azokat. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy 1998 óta nem korszerűsítették a parlament házszabályát, amely ellentmondásokat tartalmaz többek között a frakcióalapításra vonatkozóan. Répássy Róbert fideszes képviselő azt hangsúlyozta lapunk kérdésére, hogy példa nélküli ugyanazon képviselőcsoport megszűnése és újjáalakítása. Mint fogalmazott: vannak olyan tisztségek – például egyes kuratóriumoknál –, amelyek nem a frakciók megszűnésével járnak le, ám vannak olyanok is, amelyek igen.
Lapunk úgy tudja: elképzelhető, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület vagy az Országos Választási Bizottság tagjait ismét delegálnia kell az MDF-nek. Mindenesetre erről várhatóan újabb jogi vita bontakozhat ki, hiszen az eset példa nélküli. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője elmondta: Dávid Ibolyát már újra jelölték az Országgyűlés alelnöki tisztségébe. – Át kell tekinteni, kell-e valamely testületbe újra delegálnunk – mondta, hozzátéve, hogy az ORTT-tagság például nem szűnik meg a parlamenti mandátumok megszűnésével.
Az ORTT már működésképtelenné is vált, hiszen az MDF-frakció megszűnése miatt a minimálisan szükséges öt fő alá csökkent a testület létszáma. Az MDF-es delegált az újabb jelöléséig, illetve a parlament szentesítéséig nem vehet részt a médiahatóság munkájában.