Kemény visszafogás a hazai közlekedésben

Jelentős károkat okoz a nemzetgazdaságnak is, hogy az országos közútkezelő társaságok nem az elvárt szinten végezhetik el a fejlesztéseket, illetve karbantartásokat. A kormány jövőre az útfejlesztési kiadásokat is igyekszik visszafogni, az idei megszorítások miatt többek között fontos és több éve halasztott projektek megkezdésére sem kerülhetett sor. A 2005. évi költségvetési tervezetben az Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzat fejezetében 75,3 milliárd forint szerepel. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban készült előterjesztés szerint 2005-ben ugyanakkor legalább 123 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a közúthálózat műszaki állapotromlását minimális szinten megállítsák, és a több éve tervezett út- és hídfelújítási munkákat megkezdjék. A harmincezer kilométer hoszszú országos úthálózat műszaki állapota szakemberek szerint is rendkívül kedvezőtlen: az összességében 7300 kilométer hosszú főút negyven százalékán a burkolat felülete, a nyomvályúk mélysége és a pályaszerkezet teherbírása egyáltalán nem megfelelő, költségtakarékos technológiákkal nem lehet felszámolni a hiányosságokat. A közel 23 ezer kilométer hosszú mellékúthálózaton még rosszabb a helyzet: több mint háromezer kilométer hosszú útszakaszt veszélyt jelző táblákkal láttak el, 800 kilométeren súlykorlátozást kellett bevezetni. Az országos közúthálózathoz tartozó 5700 híd fenntartására és felújítására évente 400-500 millió forintot lehet költeni, ennek az összegnek minimálisan a háromszorosára lenne szükség. A helyi és önkormányzati közutak (130 ezer kilométer) állapotáról még érdemi felmérés sem készült. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a rohamosan elhasználódó közutak felújítási munkálatait évről évre drágábban lehet elvégezni. A politikusok gyakran hivatkoznak az EU-pénzekre. Brüsszel viszont csak a kiemelt nemzetközi utak burkolatának megerősítéséhez (11,5 tonna tengelyterhelés) biztosít forrásokat.
Az útfejlesztésre szánt összegeket akkor csökkenti a kormány (2002-ben több pénz jutott e célra), amikor az EU-csatlakozás miatt aránytalan mértékben növekszik a kamionforgalom. Tavaly például 1,37 millió külföldi kamion vette igénybe leromlott állapotú útjainkat, elsősorban a tranzitforgalomban. Egyes országrészekben egy év alatt negyven-hatvan százalékkal nőtt a forgalom. Egyre több településen az áthaladó gépjárművek fele kamion. A nehézgépjárművek a személygépkocsikhoz képest tízezerszeresen terhelik az utak burkolatát, nem beszélve a környezeti károkról. Minden egyforintos kár, amit nem állítanak helyre az utakon, a járművekben három–hét forint kárt okoz egy felmérés szerint.
Emellett a vasúthálózat is viszszafejlődik, pedig a modern vasút csökkenthetné a közút forgalmát. A MÁV idén költségvetési forrásból 10,5 milliárd forintot költhetett vasútvonalak felújítására, a jövő évi tervezetben ilyen tétel nem szerepel. Csökkentett mértékű állami forráshoz a kohéziós alapokból megvalósuló fejlesztések esetén jut hozzá a vasút. A kabinet elkötelezettséget mutat a kistelepülések megközelítésének javítására, költségvetési forrásból viszont a 2005. évi tervezet szerint egyetlen fillért sem költhetnek a Volán-táraságok az autóbuszpark felújítására.