A Pannon Frost Kft. a holland Aviko B. V. legnagyobb európai burgonyafeldolgozó vállalat
termékeinek képviseleteként 1997 óta működik Magyarországon. Az Aviko már 1992-től jelen van, sőt egy magyar szövetkezettel közösen gyárat épített, majd öt éven keresztül készített gyorsfagyasztott hasábburgonyát is. A 90-es évek közepétől erősödő koncentrációs hullám mellett a hazai viszonyok (közgazdasági környezet, burgonyaár, minőség stb.) azonban arra kényszerítették az anyavállalatot, hogy a gyártást felszámolja, és az akkor még jelentős vámok ellenére is külföldről, holland, német és lengyel importból oldja meg a magyar piac ellátását – nyilatkozta lapunknak Pauer Tibor, a Pannon Frost Kft. értékesítési vezetője. Hozzátette: abban az időben rajtuk kívül még két üzemben állítottak elő hasábburgonyát, de azóta mindkettőt felszámolták, így ma Magyarországon nem gyártanak félkész hasábburgonyát, néhány kisebb piacú és jelentőségű termék, például a burgonyakrokett kivételével.
Ennek több oka van: Nyugat-Európában a burgonya termésátlaga a duplája a hazainak, és ott lényegesen kevesebb költséggel lényegesen jobb minőségben lehet ipari burgonyát előállítani. Így fájdalmas kimondani, de mégis tény, Magyarország sem klimatikus adottságainál fogva, sem a burgonyatermesztés technológiája miatt, sem pedig a használt fajták okán nem versenyképes a holland, német vagy akár a lengyel termelőkkel. Ezért magyar burgonyát sajnos egyre kevesebbet eszünk majd, és ezért van, hogy a jelenleg Magyarországon forgalmazott gyorsfagyasztott burgonyatermékek több mint 95 százaléka importból kerül a fogyasztó asztalára.
A hazai hűtőipart a szakember végletesen széttagoltnak és tőkeszegénynek jellemezte. Elmondta, annak idején egyetlen hűtőipari vállalat működött, amely a rendszerváltás hajnalán annyi cégre szakadt, ahány városban volt hűtőháza. Ekkortól kezdett minden új egység önálló termékskálát kifejleszteni, logisztikát építeni, de értékesíteni csak egyre növekvő veszteségekkel tudtak, ami sok kisebb-nagyobb hűtőház eladásához, illetve tönkremeneteléhez vezetett. Az uniós nyitással pedig csak néhány olyan termék maradt, mely versenyképesen exportálható, sőt, talán csak a csemegekukoricáról lehet ezt elmondani. Ezért tapasztalható az a trend, hogy mind több és több hazai hűtőház zár be, illetve szünteti meg a zöldség-gyümölcs feldolgozást, legutóbb a győri Arvit kényszerült erre a lépésre. Hasonló okok keresendők a mögött is – mondta Pauer Tibor –, hogy gyártókapacitás nélkül kiválóan helyt lehet állni a hazai piacon, sőt kifejezetten így lehet csak veszteség nélkül értékesíteni a legtöbb cikket, ami burgonyatermékekre száz százalékig igaz. Ugyanis ma Magyarországon ipari burgonyát már csak a chipsgyárak használnak, és ők is egyre inkább a szlovák és lengyel alapanyagforrások irányába mozdulnak.
Cégünk helyzete a csatlakozás óta nem változott, de elindult egy változás, amelyet a multinacionális kereskedők generálnak azzal, hogy egyre több nemzetközi szerződés alapján megkötött terméket hoznak az országba. Mivel a legtöbb hálózat számos európai országban üzemeltet egységeket, a hazai hűtőiparnak, ha nem tud versenyképes áron zöldséget beszállítani, nincs esélye a magyar piacon sem – tette hozzá Pauer.
Jonatánkrach: nincs hűtőkapacitás. Bár ezrek keresik naponta a jonatánalmát, alig lehet kapni e híres hungaricumot a magyar üzletekben. A miértekről kérdezte az MTI Szabó Tibort, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. főmunkatársát. A szakember elismerte, hogy a jonatánalma íze, zamata verhetetlen, és sokan ma is keresik. „A házi kertekben természetesen még bőven található jonatán, de az új nagyüzemi telepítések szempontja az, hogy ellenállóbb fajták terjedjenek el, amelyeket nem kell annyit permetezni, termesztésük olcsóbb, és amelyek megfelelnek a keresletnek, azaz az almák nagyok, csúcsos-gömbölyűek, pirosak legyenek” – mondta. Arra, hogy sok vidéki almáskertben ott marad a fán a jonatán, a golden és a starking is, és léalmának is csak 20 forintot adnak ezekért a fajtákért, Szabó így válaszolt: „Ha annyit adnának, le is szednék, de az idén már csak 8-10 forintot fizettek. Nincs ember, aki leszedje, nem éri meg elszállítani, és nincs hűtőkapacitás, ahol tárolnák.” (MTI)
