Kovács Lászlót, az eredetileg az energiaügyek tárcájával megbízott, de a leendő Európai Bizottság (EB) tagjai közt végrehajtott kisebb változtatásokat követően a jövőben az adó- és vámügyeket irányító magyar szocialista politikust hallgatta meg tegnap az Európai Parlament (EP) két illetékes bizottsága. A magyar jelölt újabb vizsgáját előző, komoly negatív visszhangot kapott szerepléséhez képest viszonylag kedvezőnek értékelték a megfigyelők, többen azonban hozzátették: még nem fordult elő az Európai Unió történetében, hogy egy leszerepelt komisszárjelölt a hazai kormány nyomásgyakorlásának köszönhetően nem kibukott, pusztán tárcát cserélt az unió kormányaként számon tartott bizottságon belül. Mindemellett érdekesség – teszik hozzá –, hogy a becserélt lett aspiráns, Andris Piebalgs korábban pénzügyminiszterként is dolgozott, s így az adóügyek szakértőjének számít. Ehhez képest a Baltikumból érkezett politikus Kovács korábbi tárcáját, az energetikai portfóliót, míg a magyar exkülügyminiszter a számára szintén fehér foltnak számító adó- és vámügyek területét kapta.
*
Úgy hírlik azonban, hogy annak idején Piebalgs mégis nagy örömmel fogadta megbízatását, tudván, hogy az energetika még mindig fontosabb terület az EU-nak, mint a magyar jelölt új témaköre.
Kovács László meghallgatásán leszögezte, szükséges, hogy az EU-nak mint egységes piacnak jó adó- és vámrendszere legyen. „Örülni fogok, ha öt év múlva azt mondhatom, hogy sikerült az adóakadályokat elhárítani, és csökkenteni az adminisztrációs költségeket” – idézte Kovács szavait az MTI.
Szakértők mindazonáltal rámutatnak, mivel az uniónak továbbra sincs egységes adópolitikája, az erre irányuló törekvések pedig mind elbuktak, Kovács számára inkább a vámügyek jelenthetnek komolyabb kihívást. Az exkülügyminiszter ezen kérdésekkel kapcsolatban a kereskedelmi környezet javítását, a versenyképesség növelésének segítését, a hamisítással és csalással szembeni fellépést, közös európai váminfrastruktúra megteremtését, a biztonság javítását nevezte a vámpolitika legfontosabb prioritásainak. Szólt a hatékony vámkezelés és az integrált határvédelem fontosságáról is, noha tudvalévő, valószínűleg Varsó adhat majd otthont az unió határőrizeti központjának, noha erre Budapest is pályázott.
Kovácsnak nemcsak az előző két hét alatt szerzett tudásáról, hanem kommunista múltjáról is számot kellett adnia. Cseh és lengyel képviselők után Szájer József néppárti képviselő mellett ezúttal egy svéd és egy német politikus is felvetette, hogy a jelölt a múltban igencsak „színes” karriert futott be. „Talán valóban szememre lehet vetni, hogy nem álltam ki a rezsim ellen annak idején. De akkor nem tehettem volna meg azokat a dolgokat, amiket így megtehettem a Nyugat felé való nyitás érdekében. Lehet, hogy így gyakorlati szempontból többet használtam” – védekezett Kovács az Index tudósítása szerint. A jelölt mindemellett nyilatkozatot is tett, amelyben jelezte, hogy a rendszerváltozás előtt bár tagja volt a MSZMP-nek, nem foglalkozott belügyekkel, a rendszerváltozás idején pedig „alapítója volt a modern szociáldemokráciát képviselő, a szocialista értékekre építő MSZP-nek”.
Sajtótájékoztatóján Szájer József elmondta, Kovács az előző meghallgatásánál valóban sikeresebben szerepelt, a néppárt pedig azt javasolja a frakció tagjainak, hogy csütörtökön támogassák szavazatukkal a José Barroso vezette bizottságot. A politikus kiemelte, hogy Kovács portfóliója a tárca feldarabolásának következtében sokat veszített jelentőségéből, s bírálta a magyar biztos egyes, „Magyarország szempontjából nem szerencsés” megnyilatkozását, köztük a bor jövedéki adójának esetleges bevezetését vagy a közös vámrendszer kiépítését. Megemlítette, hogy Kovács írásban adott válaszai gyakorta különböztek a tegnap elhangzottaktól.
Érdekesség, hogy még Hannes Swoboda szocialista frakcióalelnök is kifogásolta, hogy egy magyar kollégájuk a meghallgatáson „nem tudta teljesíteni a hazafiság minimumát”.
Értékelő levelük tanúsága szerint a bizottságok mindazonáltal elfogadhatónak minősítették a biztosi posztra Kovács Lászlót, mint ahogy támogatták Franco Frattini igazságügyi és Andris Piebalgs energiaügyi jelölt megbízatását is.
A demokrácia arculcsapása. Komoly dilemmát jelent kilenc cseh euroképviselőnek a Kovács László magyar EU-biztosjelöltről való szavazás. „Elképzelhetetlen számunkra olyan kommunista múltú jelölt támogatása, aki még a hetvenes években is egyetértett Csehszlovákia megszállásával” – idézi a Mladá Fronta Dnes az ODS egyik képviselőjét. Ha a cseh, a magyar és a lengyel jobboldali képviselők egy volt kommunista kádert támogatnának, az „a demokrácia arculcsapását jelentené”. – Egyrészt érdekünk a Barroso vezette bizottság jóváhagyása, másrészt viszont Budapest Barroso felszólítását figyelmen kívül hagyva nem állított más jelöltet – vélekedik Milan Cabrnoch euroképviselő. (S. M.)
