Bejelentette a Magyar Hírlap bezárását a Ringier Kiadó Kft. tegnap, miután november 5-én 16 óráig nem érkezett kötelező érvényű írásos ajánlat a liberális napilap megvásárlására. A lap munkatársai minden eshetőségre megalapítottak egy 78 fős társaságot, amely folytatná a lap kiadását. A Magyar Hírlap megszűnését a kiadó ügyvezető igazgatója, Papp Béla már egy héttel korábban kilátásba helyezte. Akkor azonban ígéretet tett arra, hogy a méltó búcsúzás és az esetleges befektetők megtalálása érdekében az újságot még egy hétig megjelentetik. Az utolsó Magyar Hírlapnak a mai napon kellett volna megjelennie, a Ringier azonban elállt eredeti szándékától. A döntést azzal indokolta Papp Béla, hogy a szerkesztőség magatartása az elmúlt napokat beárnyékolta. Kifogásolta: a lap főszerkesztője, Szombathy Pál megakadályozta abban, hogy véleményét a lap utolsó számaiban elmondhassa. Az újság helyzetét bemutató írások szerinte sértették a kiadó jó hírnevét, és veszélyeztették az értékesítési folyamatokat, ezért a felelősöknek a törvény előtt felelniük kell – jelentette ki Papp Béla. Hozzátette, a Ringier a lap bezárását követően sem adja fel a Magyar Hírlap kiadási jogainak értékesítését, és erről még tárgyalásokat folytat. A lap szerkesztőségének épülete előtt a kiadó ügyvezetője ezután elköszönt a sajtó képviselőitől.
Ezt követően Szombathy Pál főszerkesztő az épületbe hívta az újságírókat, de ezt a biztonsági őrök megakadályozták, valamint feltartóztatták a lap publicistáját, R. Székely Juliannát is, mivel nem ismerték fel. Öt perc múltán Papp Béla mégis beengedte az épületbe az újságírókat. Szombathy Pál a sajtószabadság legfeketébb napjaként jellemezte a történteket.
*
A Magyar Hírlap főszerkesztője szerint a Ringier folyamatosan hazudott arról, hogy az utolsó napokban is jelentkeztek befektetők. – Amikor kutyaszorítóba kerültek, erőszakhoz folyamodtak és piacszerzési okokból, a Népszabadság résztulajdonosaként, annak útját kezdték egyengetni – vélekedett Szombathy Pál. – Ilyen a nemzetközi tőke és annak magyarországi képviselői – mondta a főszerkesztő. Hozzátette, a Ringier folytatási szándékának tisztaságát az bizonyította volna, ha elfogadják a szerkesztőség ajánlatát, hogy átadják az újságíróknak a kiadási jogot. A főszerkesztő kijelentette, hogy a lap szellemiségének megőrzéséért a lehető leghamarabb új napilap kiadásába kezd korábbi munkatársaival. Ehhez van nyomdájuk és pénzük is, így rövidesen új néven adhat ki lapot a gárda. Szombathy visszautasította a kiadó vádjait, mondván, hogy a Ringier nem is akart élni az eséllyel, hogy álláspontját a lap közölje. Idegen újságírók a kiadó döntése szerint csütörtöktől nem léphettek a Magyar Hírlap épületébe, csak a 3SAT stábja jutott be. A lap munkatársai megalapítottak egy 78 tagú társaságot, amely a lap kiadását folytatná.
n
A Magyar Hírlap szerkesztősége ma akart elbúcsúzni olvasóitól. Ezt már a Ringier döntése után az MH-ban nem tehette meg; lapunk a szomszédos hasábon helyt ad a szerkesztőségi vezércikknek.
MH-álláspont
Az első mondat a köszöneté. Köszönjük az olvasóinknak az elmúlt 36 évet. A második a hitetlenkedésé és a megdöbbenésé. Meg kell állapítsuk, a saját kiadónkkal szemben sajnos nem volt meg bennünk az az egészséges kétkedés, amely a politikusokkal szemben – tartozzanak bármely oldalhoz is – olyannyira a Magyar Hírlap sajátja volt. Még utolsó álláspontunkban is azt írtuk, bízunk a kiadóban, mert nem akarjuk elhinni, hogy egy nyugat-európai kiadó egy új európai uniós tagállamban megteheti azt, amit egy régiben soha nem merészelne megtenni. Nos, naivak voltunk, nem tudtuk, hogy a Ringier szemében Magyarország valahol a Balkán és Üzbegisztán között helyezkedik el, ezért aztán Michael Ringiernek és itteni helytartójának, Papp Bélának eszébe sem jut, hogy mérlegelje ajánlatunkat, és engedje, hogy a szerkesztőség keressen magának tulajdonost, miként az minden civilizált országban szokás. Nem tette, s ezzel a Ringier neve végképp összefonódik a tegnapi nappal, a sajtószabadság fekete napjával. Szánalmas pitiánerségük, ahogy lezárták az épületet, ahogy kikapcsolták a számítógépeket, ahogy kommandósaik megpróbálták kilökdösni az eseményről tudósítani akaró újságírókat, ahogy visszatáncoltak ígéretükből, amely szerint elbúcsúzhatunk az olvasóinktól. Hála a Népszavának és a Magyar Nemzetnek, ezt most mégis megtehetjük. Az Index mellett ennek a két orgánumnak a kiállása is jelzi, hogy itt a napi politikai acsarkodáson túlmutató ügyről van szó. És talán ennél is sokkal árulkodóbb az elmúlt egy hétben a Népszabadságnak a pártállami időket idéző gyáva hallgatása.
Merthogy ne kerteljünk, a Magyar Hírlapnak azért kellett megszűnnie, mert a Ringier piacot akart szerezni a tulajdonában álló Népszabadságnak. Még egyszer: „a közép-európai sajtószabadságot azért érte katasztrofális veszteség” (idézet a nemzetközi sajtószövetség elnökétől), mert a Ringier marketingjátékokat játszott a demokrácia egyik alapintézményével. Nem hittük volna, hogy ez ma Magyarországon, egy EU-tagállamban megtörténhet. Akik szerettek bennünket, akik hittek a lap szellemiségében, függetlenségi törekvéseiben, azoknak a végére egy jó hír: megpróbálunk együtt maradni és napokon belül újraindulni. S ezt már egy másik sajtópiacon tesszük, mert holnaptól új éra indul a magyar sajtótörténetben. Azzal, hogy két laptársunk helyet adott mai sorainknak, jelzi: holnaptól nagyobb a szolidaritás e két, nem: három lap között.
