A név már akkor szúrta Görögország szemét. Athén szerint Macedónia csak egy van, az pedig Görögország északi részén terül el. De mivel a jugoszláv tagköztársaság nem volt nemzetközi szubjektum, akciót sem indíthatott ellene. Az akkori jugoszláv–görög kapcsolatokat sem terhelte meg különösebben e probléma. A bajok az elnevezéssel kapcsolatban akkor kezdődtek, amikor széthullott a szövetségi ország, és Macedónia is elnyerte függetlenségét. Görögország akkoriban szorgalmazta, hogy a vardari ország ne Macedónia néven kérje nemzetközi elismerését. Szkopjénak azonban nem volt más választása, hiszen a köztársaság lakossága is macedónnak vallja magát. Akkor született a kompromiszszum, hogy eleget tesznek ugyan Görögország akadékoskodásának, de az ország nevében mégis szerepelni fog a Macedónia szó. Így jött létre az ideiglenesnek szánt név, a „Macedónia volt jugoszláv köztársaság”. A nemzetközi szimpátiát nemigen élvező görög diplomácia egészen mostanáig lehetetlenné tette, hogy az ország visszakapja nevét. Most azonban Washington egyoldalú lépésre szánta rá magát, és nevén nevezte Macedóniát. A görögök nem lennének görögök, ha nem okozott volna felháborodást az új-régi amerikai elnök első nemzetközi vonatkozású döntése. A tiltakozást még aznap átnyújtották az Egyesült Államok athéni nagykövetének, magyarázatot követelve a döntésre, amelynek – mint fogalmaztak – számos kedvezőtlen következménye várható.
Természetesen elsősorban a két ország kapcsolataiban. A görög nacionalisták még tüntetni is kivonultak, akik magától a kormánytól hallhatták, hogy egy ilyen név területi követelésként is értelmezhető. Magyarán: Macedónia Görögország területi épségét veszélyezteti. Persze, ezt senki sem veszi komolyan. Talán még az sem, aki mondja. Nem volt ilyen heves a reagálás, amikor 1996-ban az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és a Macedón Köztársaság kölcsönösen elismerte egymást, vagy amikor Oroszország is az alkotmányos nevén fogadta el a vardari független államot.
Árulás történt, hangoztatják Athénban. Az amerikaiak elárulták a görögöket. A történészek pedig magyarázzák, hogy a Szaloniki környéki Macedóniát – az úgynevezett Égei-Macedóniát – görög törzsek lakták Krisztus előtt az V. században. Semmi közük nincs a szlávokhoz, a macedónokhoz. Ezért a görögök számára fájdalmas, hogy egy kis állam jogot formál arra, hogy ezt a nevet viselje „a titói hagyományok alapján”. Ezzel utalnak arra, hogy 1945-ben Titóék alakították meg ezen a néven a tagköztársaságot a Vardari bánságból, létrehozva a macedón nemzetet is, amelyet Szófia inkább bolgároknak tart, mivel nyelvükben is hasonlóak. Aki ugyanis tud bolgárul, megérti a macedónt is.
Az Európai Unió még nem követte az Egyesült Államok példáját, ami érthető, hiszen az elismerés ellenzője az unió tagja. Athén máris bejelentette, hogy leállítja Macedónia csatlakozását az EU-hoz és a NATO-hoz mindaddig, amíg nem találnak mindkét fél számára megoldást az elnevezés körüli viszályra. (Mint ismeretes, a csatlakozáshoz valamennyi tagország beleegyezése szükséges.) A washingtoni döntés azonban új helyzetet teremtett, amelyet már nem lehet visszaforgatni. Még egy – harmadik – nevet kitalálni Macedónia számára nem lehetséges, Szkopje el sem fogadná. Idő kérdése tehát, hogy a világ mikor fogadja el, hogy Macedónia hivatalosan is Macedónia legyen.
origo.hu
Szörnyű tragédia történt hajnalban: a mentők már nem tudtak segíteni
