The Guardian
Jason Burke, az iszlám szélsőségesek egyik legelismertebb szakértője elemzi a baloldali brit lapban Oszama bin Laden rendkívüli beavatkozását az amerikai választásokba a videofelvételről sugárzott beszédével. Burke szerint Bin Laden a történelem nagy propagandistái közé tartozik, és egy szinten áll Himmlerrel, Leninnel, Napóleonnal és XIV. Lajossal. Tökéletesen érti a politikai kommunikáció triumvirátusát: a kép erejét, az üzenetet és a tettet, és azt, hogy ezek hatásai miként működnek együttesen.
A második algiers-i csata címen a lap párhuzamot von a franciák algériai és az izraeliek palesztinai csatái között. Megállapítja: az izraeliek, akár a franciák, csatát nyerhetnek, de a háborút elveszítik. A zsidó állam „mind mélyebbre süllyed a megszállt Ciszjordániában és a Gázai övezetben folytatott saját gyarmati kalandjában”, és ráférne, hogy tanuljon a franciák algériai tapasztalatából. A párhuzamok megdöbbentőek. Még abban is, ahogyan a francia ejtőernyősök az algériai kasbákban ugyanazt a rasszista szlogent skandálták, mint ami ma hallható Izraelben: „A jó arab a halott arab.” A lap szerint jószerével mese az illegális izraeli telepesek biblikus ragaszkodása a földhöz: egyszerűen az olcsó házak és szubvenciók reményében telepedtek le az arabok ingatlanjaira. A két helyen elkövetett terrortámadások is teljes párhuzamot mutatnak. Amikor az algériaiak francia polgárokat támadtak meg éttermekben és buszokon, azt mondták, hogy a terror az egyetlen eszközük. Ahmed ben Bella, az algériai Nemzeti Felszabadítási Front vezetője ki is jelentette: „Adjatok nekünk tankot és repülőgépeket, akkor abbahagyjuk a terrort.” Az egyetlen nagy különbség a két hely között azonban az, hogy az izraeliek nem szedik fel majd sátorfájukat. Az izraelieket és a palesztinokat a történelem, a politika, a gazdaság és a földrajz arra ítélte, hogy
a jövőben is együtt éljenek. Ugyanakkor Jeruzsálem és a palesztin menekültek kérdése „a legjobb esetben is” robbanásra kész forgatókönyvet ír a jövőre nézve.
Information Clearing House
Az arabista Robert Fiskkel, a brit Independent közel-keleti tudósítójával készült interjúja olvasható az amerikai honlapon ezzel a címmel: Bin Laden George Bushra szavaz. Fisk ebben Oszama bin Laden megszólalását elemzi, és kiemeli azt a részt, amelyben gúnyolja azokat, akik azt állítják, azért támadta meg Amerikát, mert irigyli annak szabadságát. „Akkor miért nem támadtam meg Svédországot?” – kérdezi Bin Laden. Az Egyesült Államokat azért támadta meg, hogy bosszút álljon, amiért az amerikaiak által támogatott izraeli gépek bejrúti épületeket („tornyokat”) bombáztak le.
„Segítünk elindulni” – az MBH Bank szakértője az Otthon Start Programról
