Nem alakult ki vita Bugár Béla pártelnök elemző előadásával kapcsolatban. Ennek vélhetőleg az az oka, hogy Bugár nemcsak az elmúlt két év sikereit sorolta fel – a Selye János Egyetem megalakulását, a nevesítetlen földek kérdésének rendezését, az önkormányzatok jogköreinek bővülését és a fiskális decentralizációt, ami által nemcsak jogköröket, hanem pénzt is kapnak a városok és falvak –, hanem arról is, hogy a kisebbségben kormányzó koalíció egyre gyakrabban kénytelen olyan kompromisszumokat kötni, amelyek hátráltatják a kormányprogram megvalósítását.
Az elnök rámutatott: a magyarok lakta vidékeken még mindig igen nagy a munkanélküliség, s bár a Magyar Koalíció Pártja (MKP) miniszterei sokat segítenek a vállalkozóknak, az önkormányzatoknak, nem sikerült behozni azt a több évtizedes lemaradást, amely a kommunista érában keletkezett azáltal, hogy Dél-Szlovákiában gyakorlatilag nem voltak állami beruházások. Az elnök hitet tett az mellett, hogy a párt kormánytagjai és parlamenti képviselői a többi európai néppárthoz hasonlóan a szociális piacgazdaság építését fogják szorgalmazni. A kisebbségi kérdések közül az MKP nem tett le arról, hogy elfogadtassa a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt és megteremtsék a jogi feltételeit annak, hogy érvényesüljön az országban a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája.
A kongresszuson az is elhangzott, hogy a párt támogatja a kettős állampolgárságot. Bugár Béla pártelnök szerint óriási veszélye van a népszavazás sikertelenségének, az ugyanis beindíthatja az asszimilációt azokon a területeken, amelyek most az EU-ból kimaradtak.

Bóka János: Magyarországnak az antiszemitizmus elleni küzdelemben feladata és felelőssége van