Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke abban bízik, hogy a kettős állampolgárság ügyében sikerül olyan törvényt alkotni, amely megnyugtatja az aggodalmaskodókat, de eleget tesz a határon túli magyarság érdekeinek is. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke a Klub Rádiónak nyilatkozva szerencsétlen kezdeményezésnek minősítette az MVSZ népszavazási indítványát, de egyértelműen az igen válasz mellett foglal állást.
Ha Magyarország olyan személyeknek adna állampolgárságot, akik másik országban rendelkeznek állandó lakhellyel, azzal beavatkozna az adott állam szuverenitásába – mondta a pozsonyi Új Szó szombati számában a Komenszki Egyetem nemzetközi jogi szakembere. A jogász véleményét kommentálva Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának politikusa, a szlovák külügyminisztérium államtitkára emlékeztetett: hasonló módon érvelt Pozsony a státustörvény megszületése után. Mint ismeretes, Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak minősítette a jogszabályt, és lehetetlenné tette annak végrehajtását. A Magyar Rádió által idézett Berényi szerint abból kell kiindulni, hogy a szlovák alkotmány nem tiltja a kettős állampolgárságot. Másrészt a külföldi szlovákok a szlovák státustörvény értelmében megkaphatják a szlovák állampolgárságot anélkül, hogy lemondanának eredeti állampolgárságukról. Berényi erre a párhuzamra is fel kívánja hívni a szlovák közvélemény figyelmét, mert szerinte a helyzet analóg. Ha Szlovákia a külföldi szlovákok esetében megengedi a kettős állampolgárságot, akkor ez a jog más országokat is megillet – mondta az államtitkár a pozsonyi magyar napilapnak.
Eddig még soha nem tapasztalt egységbe tömörítette a délvidéki magyarokat a kettős állampolgárság ügye. Csaknem félszáz vajdasági magyar szervezet intézett közös levelet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz.
„Az elmúlt ezer év alatt őseink, az ön ősei és a többi mai magyar állampolgáré is a magyar nép részei voltak, a magyarság történelmének, kultúrájának megalkotói, formálói, győztesei, vesztesei. Egy nyelvet beszélünk, együtt lettünk és maradtunk keresztények. Együtt éltük át a honfoglalást, a tatár- és törökdúlást, 1848-at és a Trianont. Az elmúlt 84 év alatt a mi nagyszüleink, szüleink túlélték a kisebbségi létbe sodródás sokkját és annak következményeit. Túléltük a szerb királyságot, a titói rendszer asszimilációs testvériség-egység politikáját, a milosevicsi rendszert, a bombázásokat, a magyarveréseket. Mindig voltak társaink, akik nem a süllyedés zsombékos ösvényén, hanem a felemelkedés útján jártak. Mindig voltak anyaországi testvéreink, akik biztattak: nem szabad feladni, velünk éreztek akkor is, amikor a hatalom elfeledkezett rólunk. És amikor már nem is reméltük, hogy édesanyánk, az anyaország visszafogadhat, megadatott a történelmi lehetőség: a kettős állampolgárság általi nemzetegyesítés. Most már nincs akadály. Az Európai Unió számos tagállamában százezrével élnek kettős állampolgárok anélkül, hogy emiatt bármiféle korlátozást szenvednének. Az elmúlt háborús évek alatt sok vajdasági magyar költözött át az anyaországba. Aki el akart menni, azok többsége már ott van. Az elvándorlást nem lehet megállítani. Nem a kettős állampolgárság fogja kiüríteni a Vajdaságot, inkább megtartja a szülőföldjén, mert védőpajzsként szolgál. De ha sikertelen lesz a népszavazás, úgy fogjuk érezni, hogy nem kellünk az anyaországnak. Hiszszük, hogy ön is átérzi az egységet, és lehetővé teszi, hogy megszülethessen e történelmi jóvátétel” – áll a délvidékiek levelében.
A december 5-i népszavazásról nyilatkozott a Kárpátalja című hetilapnak adott interjújában Kovács Miklós. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke elmondta: az általa vezetett szervezet, bár feltétel nélkül támogatja a kettős állampolgárság megadását a határon túli magyarok számára, annak idején mégsem tartotta szerencsésnek, hogy a Magyarok Világszövetsége népszavazást kezdeményezett a kérdésben, hiszen érzékelhető volt bizonyos anyaországi politikai körök elutasító hozzáállása. „Ugyanakkor tisztában voltunk azzal is, milyen erkölcsi, morális következményekkel járhat, amennyiben a december 5-én rendezendő népszavazáson a magyar állampolgárok nem mennek el kellő számban szavazni, vagy nemmel szavaznak. Azok, akik ma itt, Kárpátalján is kötelességüknek tekintik a helytállást, úgy érezhetnék egy esetleges nem esetén, hogy az anyaország lemondott róluk, aminek a következményei beláthatatlanok. Ebben a helyzetben nyilvánvaló, hogy el kell kerülnünk ezt a katasztrófát, el kell érnünk, hogy a népszavazás pozitív üzenetet közvetítsen a határon túl élők felé” – hangsúlyozta a kárpátaljai politikus. Hozzátette: ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy egy esetleges pozitív kimenetelű szavazás sem jelenti automatikusan a sokak által várva várt kettős állampolgárságról szóló törvény megszületését. „Itt egy kétharmados törvény esetleges elfogadásáról lehet szó a magyar Országgyűlés részéről, tehát nincs rá garancia, hogy a kormány és az ellenzék meg tud majd állapodni a törvény tartalmáról. Másfelől, éppen az a körülmény, hogy a törvény csakis a magyar politikai erők konszenzusának következtében alkotható meg, mutat rá azoknak az érveknek az álságosságára, amelyekkel ma egyesek arra buzdítanak, hogy a magyar állampolgár mondjon nemet a népszavazáson, hiszen a törvényalkotás folyamatában lehetőségük lesz rá, hogy valamennyi szempontjukat érvényesítsék. Öszszefoglalva: az igen szavazatnak nincsenek közvetlen veszélyei, míg erkölcsi hatása felbecsülhetetlen, egy esetleges nem következményei azonban katasztrofálisak lehetnek” – fogalmazott Kovács Miklós.
origo.hu
Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?
