Röviden

Rumpf János (Sopron): Fejlődik az EU is – gondoltam, amikor Barroso szóvivője Lovas István azon kérdésére, hogy Kovács László életrajza ismeretében hogyan támogathatják komisszári kinevezését, ezt válaszolta: Kovács László egy demokratikusan választott kormány javaslata alapján került a biztosjelöltek sorába. Pár évvel ezelőtt még egy egész országot akart kiközösíteni az EU, mert Ausztriában – ugyancsak demokratikus úton – Haider pártjával alakítottak koalíciós kormányt. Vagy netán az EU-ban is kettős mércével mérnek? Csupán az uborka szigorú megítélésénél azonos a mérce?

Takács József (Debrecen): Felpaprikázta az emberek idegeit a nyilvánosságra került fűszerpaprikaügy. Emlékezzünk csak, mennyire elrugaszkodott dolog volt a 90-es években az, hogy úgyszólván mindent, amihez hozzáfértek egyesek, nyakra-főre hamisítottak. Nem törődtek az emberek egészségének kockázatával és az anyagi kárral sem, gondoljunk csak az olajszőkítés kapcsán tönkrement gépkocsikra. Azóta ugyan sokoldalú szigorítások révén a hamisítások visszaszorultak, mostanában inkább a minőségrontó ténykedések kötik le az azokat elkövetők figyelmét. Olyan egészségkárosításról van szó, aminek a kihatását egyelőre nem lehet felmérni. A már aránylag hosszabb ideje fogyasztott mérgezett fűszerpaprika hatása a későbbiek folyamán jelentkezik; a megbetegedett emberek egészségét ki fogja helyreállítani? Emellett mulasztások sorozatáról is szó van, figyelembe véve a kapcsolatos hungaricumok leértékelődését. Tudatos és következményeivel nem törődő cselekményről van szó, amelyben az extraprofit játssza a főszerepet.

Dr. Szabó Endre orvos (Budapest): A december 5-i népszavazás egyik kérdése az egészségügyi intézmények privatizációja. Sokat szidott egészségügyünkben többnyire megkapják a betegek az állapotuknak megfelelő ellátást. Kórházba érkezéskor még nem azt kérdezik, hogy van-e biztosítása vagy pénze, hanem azt, hogy mi a baja. Az USA-ban több tíz millió ember él anélkül, hogy minimális betegbiztosítással is rendelkezne.
Ezt akarják Magyarországon is a „nem”-pártiak? Nem mérik fel, hogy egészségügyi ellátásuk biztonsága kerülhet veszélybe? Vannak olyan állami, át nem ruházható intézményes feladatok, amelyek a lakosság alapvető életfeltételeinek biztonságát szolgálják. Ilyen az egészségügyi intézményrendszer is.

Simonné Prizskin Éva (Budapest): December 5-én kiállítjuk magunkról a bizonyítványt. Felmérhetjük, hogy Kádár Jánosnak a magyarok gerincének megtörésére irányuló politikája milyen súlyos kárt okozott. Az 1956-os forradalom hősei életüket, egészségüket, egzisztenciájukat áldozták fel a hazájukért, honfitársaikért. Volt nemzeti öntudatuk. Most pedig vannak köztünk olyanok, akik nem tesznek eleget határon túli testvéreink kérésének, és van merszük nemmel szavazni a kettős állampolgárságra, anyagi megfontolásokat hangoztatva. Legjobb lenne, ha ezek a magyar állampolgárok felvennék a „hontalan” státust. Van ilyen. Én ismertem hontalan státusú egyént.

Szűcs Ervin, 1989 óta MDF-tag, II. kerületi önkormányzati képviselő (Budapest): Elborzadva hallgatom azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogyan semmisül meg a szemünk láttára az az MDF, mely mellett oly sokan és sokáig kitartottunk. Hihetetlen, de sajnos igaz: megtörtént a barátok elárulása, megtagadása is. Amikor Dávid Ibolyát néhány éve Boross Péter ajánlására megválasztottuk az elnöki posztra, mindannyian szerettük, tiszteltük, és abban reménykedtünk, hogy újra naggyá teszi azt a pártot, melynek bölcsője Lakiteleken ringott, s amelyből piarista osztálytársam és jó barátom, Antall József érett és okos politikája varázsolt rendszerváltó erőt. Az idők múlásával azonban egyre inkább aggódnunk kellett, s mára a nagy múltú szervezetet a párt jelenlegi vezetői módszeresen tönkretették: 24 tagú parlamenti csoportunkat nyolcfősre csökkentették, és a büntetés nem is maradt el: Sopronban és Szécsényben alig tudtuk a 2,4 százalékot teljesíteni. A törvénytelenül feloszlatott fővárosi II. kerületi MDF-csoport romjain most a KDNP helyi szervezetében kívánjuk sorainkat összezárni, és mindent megtenni annak érdekében, hogy a 2006-os választások után lehetővé válhasson az MDF újjászervezése, természetesen Dávid Ibolya és Boross Péter nélkül. Sajnálatos és szívszorító, hogy mindezeket így kellett leírnom.