Mi a véleménye az RMDSZ-nek arról, hogy a magyarországi kormánypártok nemre buzdítják szavazóikat december ötödikén, és ezzel tulajdonképpen szembemennek a határon túli magyar szervezetek álláspontjával?
– Álláspontunk egyértelmű: a népszavazáson igennel kellene szavaznia Magyarország népének a kettős állampolgárságra. Tehát nem értünk egyet a kormánypártok véleményével, ezért a következő hetekben megpróbáljuk rávenni a szocialista–liberális koalíciót, hogy változtasson hozzállásán. Persze nem tudhatom, hogy ez sikerül-e. Indokunk az, hogy a határon túli magyarság túlnyomó többsége igényli a kettős állampolgárság lehetőségét, ezért szorgalmazzuk, hogy a népszavazáson az igen szavazatok legyenek többségben, mivel ez megnyitja az utat az intézmény bevezetése felé.
– Mire alapozza támogató álláspontját az RMDSZ? Hiszen a szövetség számos vezetője nyíltan ellenzi a kettős állampolgárságot. Milyen következtetéseket vont le az önök által éppen a kettős állampolgárság hatásait vizsgálni hivatott bizottság?
– A konklúziók ismertek. Több közvélemény-kutatás készült az erdélyi magyarság körében, és mindegyik azt mutatja, hogy a megkérdezettek körülbelül kilencven százaléka helyesnek tartja a kettős állampolgárság intézményének bevezetését. Több mint hatvan százalékuk azt mondja, ha lehetősége lenne rá, igényelné is ezt. Azt gondolom, hogy ilyen egyöntetű véleménynyilvánítást nem lehet figyelmen kívül hagyni. Természetesen továbbra is aggaszt bennünket a kitelepülés kérdése, vagyis hogy a kettős állampolgárságot nem használhatnák-e majd fel elvándorlásra a romániai magyarok. Szerintünk ezt nem korlátozó intézkedésekkel kell megoldani, tehát nem azáltal, hogy Magyarország nem adja meg a kettős állampolgárságot. Inkább Erdélyben kell olyan helyzetet teremteni, hogy szülőföldjükön maradjanak a magyarok. Elsősorban a fiatalok, ami persze nehezebb.
– Az RMDSZ négy évvel ezelőtt aláírásgyűjtésbe fogott a kettős állampolgárságért, éppen az akkori romániai választások idején. Az erdélyi magyarok úgy érezhetik, a jelenlegi korteshadjáratban ismét csak kampányfogásként vetődik fel a kérdés.
– Romániában valóban választási kampány van, viszont Magyarországon nincs. Illetve olyan értelemben ott is, hogy népszavazás lesz. Ebben a pillanatban a magyarországi referendumról kellett nyilatkoznunk, de nem mi határoztuk meg, hogy mikor lesz, tehát teljességgel véletlenül esik egybe a romániai kampánnyal. Viszont ha viszszalapozunk, akkor kiderül, hogy az előző négy évben hol nagyobb erővel, hol kisebbel, de mindvégig téma volt a kettős állampolgárság kérdése Erdélyben. Az RMDSZ komolyságát bizonyítja, hogy mi az eltelt időszakban a kételyeket is figyelembe vettük, elmondtuk, hogy dilemmáról van szó. Mi tényleg elemeztük ezt a kérdést, figyelembe vettünk érveket és ellenérveket, és ennek nyomán jutottunk el mostani támogató álláspontunkra. Vagyis ha mi most azt mondjuk, hogy igen, akkor ennek éppen ezért van nagyobb súlya.
– Igyekszik-e majd segíteni az Országgyűlés munkáját egy új állampolgársági törvény kidolgozásában az RMDSZ, ha az állampolgárság megadását támogató eredmény születik a decemberi referendumon? Esetleg figyelembe veszik a román modellt?
– Szerintem nincs román modell. Bukarest egy időben sok moldovai románnak megadta a kettős állampolgárságot, de erre most nincs olyan külön törvényes keret, amelyet nekünk figyelembe kellene vennünk. Az Országgyűlés munkáját természetesen segíteni kívánjuk. Ha a népszavazáson igennel szavaznak a választók az állampolgárságra, akkor igényelni fogjuk, hogy kezdődjön szakértői, majd pedig politikai egyeztetés az ügyben.
Erdély szerint kudarc volt a Máért. A kettős állampolgárság szempontjából szinte kivétel nélkül valamennyi erdélyi magyar napilap kudarcként könyveli el a Magyar Állandó Értekezlet múlt heti ülését. A bukaresti Romániai Magyar Szó helyszíni tudósítója úgy látja: ha egyébre nem is, arra jó lesz a december 5-i népszavazás, hogy százaléknyi pontosan megtudjuk, Magyarország választópolgárai milyen mértékben szolidárisak az államhatáron kívül élő magyarokkal. A kolozsvári Krónika vezércikkírója rámutat, a magyar baloldal „kétségbeesetten sietve” kívánja behozni a jobboldal szemben ama szellemi produkciós előnyét, amelyre az előző tíz évben tett szert a státustörvény, a külhoni állampolgárság vagy a nemzetpolgárság koncepcióinak korábbi kidolgozásával. A lap által megszólaltatott Tőkés László református püspök szerint egyébként válságát éli a Máért, a nemre való buzdítással pedig a magyarországi kormánypártok háttérbe szorították a nemzetpolitikai alapérdekeket. Ugyanakkor a Kovászna megyei Háromszéknek a témában írt kommentárja megjegyzi: „A magyarországi szocialista–liberális koalíció újólag bebizonyította, hiába cseréltek kormányfőt, hiába választottak vadonatúj vezetőséget a szocialista pártnak, valójában régi ösztöneiket nem tudták legyőzni: a kóros rettegést mindentől, ami nemzeti, ami a magyarság megerősödését célozza.” (R. Sz.)
