Úttalan utakon a kormány?

Hiába kutatták tegnap fejlesztési források nyomait az ellenzéki honatyák azon a politikai vitanapon, melynek a kormány infrastruktúra-politikája volt a témája. Autópálya-építésre tudniillik az ideinek töredékét fordítja a 2005. évi büdzsé.

Herényi Károly, az MDF vezérszónoka a „nemzeti vállalatok (Egút, Betonút stb.) helyzetbe hozását” tartotta fontosnak a közbeszerzéseken. Ékes József független képviselő azt kifogásolta, hogy az autópálya-építések hasznát (harminc-negyven százalék) a multinacionális cégek kiviszik az országból: „Ekkora profit sehol nincs Európában” – mondta. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint nem lehet megkülönböztetést tenni, mert ezek a multinacionális cégek „magyar vállalatok”, amelyek „magyar munkaerővel dolgoznak”. Balsay István (Fidesz) viszont tíz százalék árelőnyt biztosítana a magyar tulajdonú vállalkozásoknak. A PPP (magántőke bevonásával megvalósuló) programokat nem szabad erőltetni, mert az nem más, mint a jövő felélése – vélekedett Fónagy János (Fidesz). Manninger Jenő (Fidesz) szerint ne magántőke bevonásával, hanem EU-s forrásból építsenek autópályát, mert arra 85 százalékos támogatást lehet kapni a kohéziós alapokból.
Úgy tűnik, egyre több képviselő gondolja úgy, hogy az autópálya nem csodaszer. Például azért, mert csak tranzitforgalmat szolgál. A kormányoldal is egyre inkább megosztott a kérdésben. Még az SZDSZ-es államtitkár, Gaál Gyula is úgy fogalmazott zárszavában: „Szakmai szempontból el is tudnám fogadni, hogy kevesebb autópályát kellene építeni.” Közlekedési beruházásokra 2004 és 2006 között a GDP két százaléka feletti ráfordítás a cél a korábbi 1,1-1,3 százalék helyett – közölte Kóka János gazdasági miniszter expozéjában. Hangsúlyozta: az autópálya- és vasúti főhálózatot, repülőtereket, logisztikai központokat az európai hálózatok szerves részévé kívánják tenni.
Egyelőre vidéken, azaz a régiókban, a megyékben és a kistelepüléseken is hiába keresték az eltűnt forrásokat a honatyák. Pedig Nagy Sándor (MSZP) errefelé terelte őket: „Ne csak az út szót keressék a költségvetésben… A regionális decentralizált forrásokat keressék!” – javasolta. „Soha kormány még enynyi pénzt nem költött ilyen célokra” – tette hozzá Kovács Tibor (MSZP). Ezekkel csak az a baj, hogy „a minisztérium által diktált módon kell felhasználni” – jegyezte meg Tóth Imre (Fidesz).
A MÁV, a vasutak fejlesztésére sincs pénz. Kevesebbet is foglalkoztak ezzel a témával a vitázó felek: Gaál Gyula szerint azért, mert ezen a téren kisebb a lemaradásunk. Az ellenzék szerint a szárnyvonalak üzemeltetését az „önkormányzatoknak akarják lepasszolni”. Elvonja a pénzt a MÁV-tól az a két-három milliárd is, amit a menedzsment és a szakszervezet fizetése emészt fel. Arnóth Sándor (Fidesz) a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal villamosítására vonatkozó ígéreteket és 14 ezer vasutas elbocsátását kérte számon a koalíción.

A hungarikumok eredetvédelmével kapcsolatban az ellenőrzések fokozását és összehangolását szorgalmazták tegnap a parlamenti képviselők a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának ülésén, ahol Folláth Györgyné, az agrártárca élelmiszer-ipari főosztályának vezetője közölte: hungarikumok lényegében nem léteznek, csak földrajzi árujelzővel és védjeggyel ellátott termékek – jelentette az MTI.