A Freedom House bírálja a kormányt

Nem javult Magyarország minősítése a tavalyi eredményekhez képest, s három területen továbbra is rosszabb a helyzet az Orbán-kormány utolsó esztendejében tapasztaltnál – olvasható ki a Freedom House jelentéséből.

A civil szervezet szerint a magyar sajtó szabad, és a választások tisztességesek, de vannak aggasztó jelenségek. A magyar kormányzati munka „nem mentes a zűrzavartól”, a valódi politikai dialógus hiányos – véli a Freedom House. A korrupcióellenes küzdelemről megjegyzik, hogy az előző, Fidesz vezette kormány alatt átfogó stratégia körvonalazódott, míg a jelenlegi kabinet „üvegzsebprogramja egyelőre nem hozott egyértelmű eredményeket”.
*
A jelentés utal a 2003-as K&H-botrányra, amelyről megállapítja: Magyarország történetének legnagyobb pénzmosási botránya, amelynek során közpénzeket is elsikkasztottak. Az efféle ügyek ahhoz vezettek – áll a Freedom House honlapján olvasható jelentésben –, hogy az év során a közvélemény széles körű korrupciót tapasztalt szerte az országban.
A civil szervezet szerint a 2002-es választásokon minden magyar párt többet költött a kampányra a megengedettnél. A sajtó ugyan szabad, az állami közszolgálati média pártatlansága azonban erősen megkérdőjelezhető.
Batiz András kormányszóvivő úgy nyilatkozott, hogy a kormány örömét fejezi ki, mert a Freedom House a 2004. november 30-ig vizsgált időszakban a politikai szabadság terén változatlanul jónak értékeli a hazai állapotot, míg a polgári szabadságjogok érvényesülésében előrelépést regisztrált, a legmagasabb osztályzatot adva Magyarországnak.
Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság elnöke kérdésünkre közölte, nem ismeri a szervezet jelentését, és az ünnepek előtt már nem is kíván reagálni annak megállapításaira.
Halász János, a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője úgy értékelte a jelentést: nem véletlen, hogy a civil szervezet mellett korábban már az unió is megállapította, hogy a magyarországi közszolgálati média finanszírozása nem egyeztethető össze az európai normákkal. A kormány két éve csak ígérgeti, hogy beterjeszti a médiatörvényt módosító javaslatait, miközben az MSZP–SZDSZ-koalíció az állami támogatásokon keresztül igyekszik befolyásolni a közszolgálati médiumok munkáját, finanszírozási gyakorlata pedig a korrupciógyanús pénzelköltések lehetőségét is felveti.