Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2001-ben 39 599, 2002-ben 42 130, tavaly pedig 45 560 várandós asszony volt veszélyeztetett. Az idén várhatóan tovább nő a számuk: az év első háromnegyedében ugyanis már 36 320 beteget regisztráltak. Különösen érdekes az emelkedés annak tudatában, hogy a születések száma folyamatosan csökken – hívta fel a figyelmet Móricz Ferenc, az OEP főosztályvezetője. Míg 2001-ben több mint 97 ezer újszülött látta meg a napvilágot, addig az idén a becslések szerint alig több mint 90 ezer. Tehát kevesebb szülésre egyre több veszélyeztetett terhesség jut.
Siklósi György, a budapesti II. számú Szülészeti Klinika professzora szerint mindez arra is utalhat, hogy a fiatal nők életében egyre több a stressz. Akinek jó, megbízható munkahelye van, az túl sokat vállal, akinek meg bizonytalan a helyzete, az amiatt retteg. Ez óhatatlanul hat a terhesség kihordására is – mondta.
Noha a koraszülések száma nem emelkedett az elmúlt években, továbbra is lényegesen magasabb a nyugat-európai átlagnál. Országos átlagban az újszülöttek 8,4 százaléka a terhesség 37. hete előtt látja meg a napvilágot, míg a skandináv államokban fele ennyi. Az Országos Epidemiológiai Központ nemrég közzétett népegészségügyi jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy a várandós anya korábbi munkavállalásának jellege, a terhesség alatti életmódja (dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgáshiány, ápolatlanság), társadalmi, szociális helyzete, iskolázottsága, esetleges korábbi abortusza egyértelmű veszélyeztető tényező.
Siklósi György szerint a veszélyeztetett terhesek magas számának hátterében elsősorban adminisztratív okok állhatnak. Az alacsony születésszám miatt az orvosok könynyebben minősítik veszélyeztetett terhesnek a nőket akkor is, ha csak kisebb panaszaik vannak. Közrejátszhat ebben továbbá a doktorok műhibaperektől való félelme. Megfigyelhető az is, hogy manapság a kismamák jobban tartanak a szülés kockázataitól – részben a média hatása miatt –, így gyakrabban fordulnak orvoshoz kisebb-nagyobb panaszokkal.
Gárdos Éva, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője az előbbiekhez hozzátéve arra hívta fel a figyelmet, hogy a diagnosztikai technika fejlődésével egyre több betegséget, elváltozást ismernek fel a terhesség alatt. Úgy véli, ez szintén hozzájárulhat a veszélyeztetett terhesek számának emelkedéséhez.
Szakértők azt is hangsúlyozták, hogy a veszélyeztetett terhesség idejére táppénz jár a kismamának (ha korábbi munkaviszonyával erre jogosultságot szerzett), ami a kereset 70 százaléka lehet. Egyesek nehezen viselik, hogy 30 százalékkal kevesebb pénzt visznek haza, míg mások örömmel fogadják, hogy az utolsó hónapokat viszonylagos nyugalomban tölthetik, s ezért még táppénzt is kapnak. Hozzátették azt is, hogy veszélyeztetett terhesség esetén hosszabb-rövidebb időre kórházba utalható a páciens, ami bevételt jelent az intézménynek.
Szabó István, a Szülészeti-Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke lapzártáig nem válaszolt kérdéseinkre.
Adatok a veszélyeztetett terhesekről
Év Betegszám Egy esetre jutó Születések száma
átlagos táppénz és nap
2001 39 599 89,1 97 047
2002 42 130 88,5 96 804
2003 45 560 87,4 94 647
2004* 36 323 86,6 –
* első háromnegyed év Forrás: OEP, KSH
