Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2001-ben 39 599, 2002-ben 42 130, tavaly pedig 45 560 várandós asszony volt veszélyeztetett. Az idén várhatóan tovább nő a számuk: az év első háromnegyedében ugyanis már 36 320 beteget regisztráltak. Különösen érdekes az emelkedés annak tudatában, hogy a születések száma folyamatosan csökken – hívta fel a figyelmet Móricz Ferenc, az OEP főosztályvezetője. Míg 2001-ben több mint 97 ezer újszülött látta meg a napvilágot, addig az idén a becslések szerint alig több mint 90 ezer. Tehát kevesebb szülésre egyre több veszélyeztetett terhesség jut.
Siklósi György, a budapesti II. számú Szülészeti Klinika professzora szerint mindez arra is utalhat, hogy a fiatal nők életében egyre több a stressz. Akinek jó, megbízható munkahelye van, az túl sokat vállal, akinek meg bizonytalan a helyzete, az amiatt retteg. Ez óhatatlanul hat a terhesség kihordására is – mondta.
Noha a koraszülések száma nem emelkedett az elmúlt években, továbbra is lényegesen magasabb a nyugat-európai átlagnál. Országos átlagban az újszülöttek 8,4 százaléka a terhesség 37. hete előtt látja meg a napvilágot, míg a skandináv államokban fele ennyi. Az Országos Epidemiológiai Központ nemrég közzétett népegészségügyi jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy a várandós anya korábbi munkavállalásának jellege, a terhesség alatti életmódja (dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgáshiány, ápolatlanság), társadalmi, szociális helyzete, iskolázottsága, esetleges korábbi abortusza egyértelmű veszélyeztető tényező.
Siklósi György szerint a veszélyeztetett terhesek magas számának hátterében elsősorban adminisztratív okok állhatnak. Az alacsony születésszám miatt az orvosok könynyebben minősítik veszélyeztetett terhesnek a nőket akkor is, ha csak kisebb panaszaik vannak. Közrejátszhat ebben továbbá a doktorok műhibaperektől való félelme. Megfigyelhető az is, hogy manapság a kismamák jobban tartanak a szülés kockázataitól – részben a média hatása miatt –, így gyakrabban fordulnak orvoshoz kisebb-nagyobb panaszokkal.
Gárdos Éva, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője az előbbiekhez hozzátéve arra hívta fel a figyelmet, hogy a diagnosztikai technika fejlődésével egyre több betegséget, elváltozást ismernek fel a terhesség alatt. Úgy véli, ez szintén hozzájárulhat a veszélyeztetett terhesek számának emelkedéséhez.
Szakértők azt is hangsúlyozták, hogy a veszélyeztetett terhesség idejére táppénz jár a kismamának (ha korábbi munkaviszonyával erre jogosultságot szerzett), ami a kereset 70 százaléka lehet. Egyesek nehezen viselik, hogy 30 százalékkal kevesebb pénzt visznek haza, míg mások örömmel fogadják, hogy az utolsó hónapokat viszonylagos nyugalomban tölthetik, s ezért még táppénzt is kapnak. Hozzátették azt is, hogy veszélyeztetett terhesség esetén hosszabb-rövidebb időre kórházba utalható a páciens, ami bevételt jelent az intézménynek.
Szabó István, a Szülészeti-Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke lapzártáig nem válaszolt kérdéseinkre.
Schiffer András egyetértett Szijjártó Péterrel az USA–EU vámmegállapodásról, majd keményen ölre ment Fodor Gáborral
