Jó néhány bizonytalansági tényező mellett zajlott le a vasárnapi referendum előkészítése, az viszont bizonyos, hogy a hatalomgyakorlásnak ez az önálló és független módja kötelező feladatokat róhat az államszervezetre. Ezt hangsúlyozta tegnapi tájékoztatóján Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke. A bizonytalanság oka a jogi szabályozás hiányos volta, a biztos pont viszont az alaptörvény rendelkezése. Ezért is kellene a professzor szerint mélyen elgondolkodni azon, milyen részletszabályokat lehetne alkotni, hogy a jogi rendezés teljes legyen.
Kampány például a népszavazás előtt is folytatható, ám kérdés, hogy amikor nem a pártok jelöltjeire szavaznak a polgárok, miként kampányolhatnak a pártok, és főként milyen magatartást tanúsíthat az államszervezet. Erre is csak az országgyűlési választások előtt kialakított állásfoglalásai alapján válaszolhatott az OVB. Ennek megfelelően mondta például, hogy a kormányzat a saját jogkörében eljárva lényegében nem kampánytevékenységet folytat akkor sem, ha a népszavazásról beszél. Nincs rendelkezés a népszavazási kampány költségeiről sem.
A választási felkészülés a joghézagok ellenére zökkenőmentes volt. Ezt Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője közölte. Mint mondta, semmi akadálya sincs a referendum törvényes lebonyolításának.
Vasárnap reggel hat órától este hét óráig az ország 3167 településének tízezer-nyolcszázötven szavazókörében adhatja le voksait a 8 065 094 választópolgár. A szavazatszámláló bizottságok állandó tagjait a legutóbbi országgyűlési és önkormányzati választások előtt megválasztották. Minden bizottságban legalább három ilyen tagnak kell részt vennie. A népszavazást kezdeményező szervezetek és a parlamenti pártok további több mint húszezer megbízottat delegáltak a szavazatszámláló bizottságokba. Ők tegnapig letették az esküt. A voksokat tetszés szerinti alkalommal megszámlálhatják a bizottságok. A szavazókörök jegyzőkönyveit csak ezután töltik ki és írják alá. A választási iroda azt reméli, hogy az adatokat sikerül majd pontosan összesíteni, mert ez kiküszöbölheti az utólagos vitákat.
Az érvénytelen voksokat elkülönítik. A két kérdésre adott válaszokat külön-külön számolják meg. Az OVI vezetője szerint mindez komplikált művelet. Rytkó Emília meglehetős óvatossággal azt mondta: a valószínű végeredmény vasárnap éjfél körül várható. Ugyanakkor a nemzetközi sajtótájékoztatót 11 órára tűzték ki. A hivatalos végeredményt a jövő hét közepén állapíthatja meg az OVB, miután hazahozzák a külképviseleteken leadott szavazólapokat. Az ország 74 nagykövetsége közül 62-ben kell voksolást tartani 1995 választópolgár jelentkezése alapján. Londonban, Amszterdamban, Bécsben és Párizsban kívánnak a legtöbben szavazni a külföldön tartózkodó választójogosultak közül. A szavazást magyar idő szerint vasárnap este hét óráig mindenütt be kell fejezni.
Újdonság, hogy az 1840 kistelepülés 4600 szavazóköréből – a szavazókörök negyven százalékából – is számítógéppel továbbítják az adatokat. Az informatikai berendezéseket négyszer próbálták ki a vasárnapi munkakezdés előtt. A szakemberek szerint a rendszer zárt, és megbízhatóan működik. A részvételi arányról reggel háromnegyed hétkor, az eredményről pedig este nyolckor közölnek először információt. Tegnap éjféltől az urnák zárásáig tilos kampánytevékenységet folytatni.
Figyeljünk a pecsétre!
A szavazás helyét és időpontját feltüntető értesítést nem kötelező magukkal vinniük a voksolóknak, ám ez megkönnyíti nevük kikeresését a névsorban. Érvényes személyi igazolvány és lakcímkártya azonban szükséges. Ha valaki nem az állandó lakhelyén szavaz, annak fel kell mutatnia azt az igazolást is, amit az illetékes jegyző adott ki számára. Figyeljünk rá, hogy a szavazólap csak akkor érvényes, ha lepecsételik azt a szavazatszámláló bizottság tagjai! Fontos az is, hogy az igen és a nem válaszok alatt elhelyezett karikákba ikszet vagy keresztet kell tennünk. Nem árt, ha saját golyóstollat is viszünk magunkkal. A szavazóhelyiségek reggel hat órától este hét óráig tartanak nyitva. A referendum kérdései:
1. Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?
2. Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti „magyarigazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?
