Lengyel vizsgálat a katyni mészárlásról

Ismerjék el népirtásként azt, ami 1940-ben a katyni erdőben történt – követelik a szovjet csapatok által lemészárolt áldozatok hozzátartozói.
A vérengzés ügye a rendszerváltás óta képezi vita tárgyát Varsó és Moszkva között, ezúttal azonban Lengyelország vizsgálatot is kezdeményezett – számol be róla a BBC. A vizsgálóbizottság eddig hozzátartozók százait kereste fel, újabb információk után kutatva.
A második világháború kezdetén a Lengyelország keleti részét megszálló Szovjetunió hatóságai huszonegyezer lengyelt: katonatisztet és a politikai és társadalmi elit tagjait végezték ki a katyini erdőben. A Szovjetunió 1990-ig nem is akarta elismerni a katyni mészárlás tényét. A moszkvai álláspont azóta sem változott sokat a felelősség kérdésében. Az orosz legfőbb ügyészség vizsgálata szerint a lengyel foglyok kivégzése nem háborús vagy emberiség elleni bűncselekmény. A lengyel ügyészség vizsgálatot indított a bűntény feltárására, hogy kiderüljön, kinek az utasítására követték el a bűncselekményt, és kik a felelősei a mészárlásnak.
A katyni vérengzésre Lengyelország német lerohanását követően került sor. A Sztálinnal meg- nemtámadási szerződést kötő Hitler a Molotov–Ribbentropp-paktum értelmében amellett, hogy elnézte a balti államok szovjet megszállását, Lengyelország keleti felét is átengedte Moszkvának – teszi hozzá az Index.
A lágerekbe zártak közül összesen huszonegyezer embert a katyni erdőben végeztek ki. A mészárlás áldozatait a németek találták meg 1943-ban.