Újraszámlálás: újabb kérdések

Lassan oda jutunk, hogy semmiben nem lehet megbízni, kutyakomédia lesz mindenből. Nézzük a legutóbbi, keddi ügyet. Nem vállalok fölös kockázatot, inkább ide másolom a Magyar Távirati Iroda hírét. Így talán nem lesz belőle baj, perlekedés, és nem kell a cikket sem újraszámolni. „Budapest, 2004. december 14., kedd (MTI) – Megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság (LB) az Országos Választási Bizottság (OVB) december 5-i népszavazás eredményét megállapító határozatát, és 1137 szavazókörben elrendelte a szavazóköri jegyzőkönyvek ellenőrzését – közölte az Országos Választási Iroda vezetője kedden az MTI-vel. »Az LB az OVB eredményt megállapító határozatát megsemmisítette, és elrendelte a (Magyarok Világszövetsége) beadványában felsorolt szavazatszámláló bizottságok esetében a szavazatok megszámlálásáról kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek ellenőrzését és az újbóli eredmény megállapítását« – mondta Rytkó Emília.”
Erre a rádiókban, az internetes újságokban és fórumokon elindult a vita, hogy „az újbóli eredmény megállapítása” csak a jegyzőkönyvek ellenőrzését vagy a szavazatok újraszámolását is jelenti-e egyben. E homályt oszlatta el a következő (nem sokkal az előző után keltezett) MTI-hír: az Országos Választási Bizottság elnöke szerint a Legfelsőbb Bíróság 1139 szavazókörben elrendelt jegyzőkönyv-ellenőrzése egyben a szavazatok újraszámlálását is jelenti ezeken a helyeken. Ficzere Lajos a testület kedd esti ülése előtt újságírók kérdésére azt mondta, az OVB nem követett el hibát, mert nem feladata a mintegy tizenegyezer szavazókörből beérkező jegyzőkönyvek ellenőrzése. Az OVB hatásköre abban áll, hogy a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján megállapítsa a végeredményt. A szavazatokat helyben, a szavazókörökben kell újraszámolni, és ezeken a helyeken új jegyzőkönyv kiállítására kerül sor, majd az OVB ennek alapján állapítja meg újra a december 5-i népszavazások eredményét – közölte az OVB elnöke.
Most engedtessék meg nekem, hogy feltegyek néhány kérdést. Kinek a feladata a jegyzőkönyvek ellenőrzése, ha nem az OVB-é? Ki nevezi ki az egyes választókörök elnökeit és tagjait, és ki a felelős azért, ha ezek a kinevezettek nem végzik el jól a munkájukat? Van-e következménye egy magát demokratikusnak mondó államban annak, ha a Legfelsőbb Bíróságnak meg kell semmisítenie egy népszavazás eredményét kimondó OVB-határozatot? Egy ilyen ügy után le kell-e mondania az OVB elnökének és/vagy az OVI vezetőjének?
Második kör: Magyarországon 10 867 szavazókör van, értelemszerűen ugyanennyi szavazatszámláló bizottsággal. Ezekbe a négy parlamenti párt és a népszavazást kezdeményező két szervezet is delegálhatott tagokat. Az Országos Választási Iroda tájékoztatása szerint a delegált tagok létszáma szervezetenként a következő: a Fidesz – Magyar Polgári Szövetségnek volt 8759 embere, az MDF-nek 989, az MSZP-nek 5824, az MVSZ-nek 3138, a Munkáspártnak 1229. Az SZDSZ 281 embert adott.
Újabb kérdések: hogy akar a Fidesz választást nyerni úgy, hogy nem képes minden szavazókörbe delegálni saját embert? (Ha öszszeadjuk a magyar demokraták és a fideszes megfigyelők számát – pedig nem valószínű, hogy ahol volt fideszes, ott nem volt demokrata és fordítva –, még akkor is volt 1119 jobboldali megfigyelő nélkül maradt szavazókör. (Hogy a balliberális tábor még kevesebb pártembert delegált, az egyrészt legyen az ő problémájuk, másrészt káderekben azon az oldalon nincs hiány – ha nem pártszínekben, akkor közalkalmazottként nagy valószínűséggel bekerültek.) Ha bebizonyosodik, hogy olyan szavazókörzetben is tévedtek a számlálásnál vagy a jegyzőkönyv kitöltésénél, ahol volt jobboldali megfigyelő (mivel 1139 körben kell újraszámolni, erre igen nagy az esély), akkor az mit csinált az urnazárás után? Miért nem lehet olyan embereket delegálni, akik elég dörzsöltek ahhoz, hogy ne járjanak túl az eszükön?
Ha igaza van Patrubány Miklósnak, és több helyen „kifordították” az eredményt, vagyis felcserélték, felcserélhették az igenek és a nemek számát, akkor lesz-e még ember ebben a hazában, aki elhiszi, hogy lehet valaha is tiszta választásokat rendezni? Ha jelentősen módosul az eredmény, akkor ki hiszi majd el, hogy 2002-ben tényleg az a párt nyerte meg a választásokat – minimális előnnyel –, amelyik ma kormányozza az országot? És a jobboldalon felteszi-e valaki azt a kérdést, hogy a 2002 tavaszán kormányzó Fidesz hatalmi pozícióból miért nem tudott tiszta választásokat megszervezni? És azt, hogy miért szabadították rá Rytkó Emíliát, az OVI vezetőjét az országra? És megtudjuk-e valaha, hogy kivel beszélt telefonon tegnapelőtt Rytkó, amikor azt mondta: Lendvai és Juhász kérésére már ki is gyűjtötte az adatokat. (Mint ismeretes, lapunk kérdésére azt válaszolta, természetesen nem az érintett 1139 szavazókör listáját állította össze és közölte bárkivel is, hiszen ezt a listát ő maga is csak előző este ismerte meg (!).
Harmadik kör a pártreagálásokról. A Fidesz álláspontja szerint az Alkotmánybíróság és az LB legutóbbi döntései azt bizonyítják, hogy a kormány nem képes garantálni a jogbiztonságot, s „ez tervezhetetlenné és kiszámíthatatlanná teszi a mindennapi életet”. Ez nagyon szép és jogos gondolat, de azért gondolkodjunk el az eggyel fentebbi bekezdésen is. Az MSZP bízik abban, hogy az újraszámolás lecsillapítja a népszavazás keltette indulatokat, és hozzájárul a feszültségek oldásához – nyilatkozta Burány Sándor. Ez is szép, de mi lesz akkor, ha bebizonyosodik, hogy más az eredmény, mint amit eddig hittünk? Kuncze Gábor azt nyilatkozta a Népszabadságnak: kizártnak tartja, hogy 1139 körzetben ugyanazt a hibát követték el, ha mégis, az csak véletlen lehet. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy ha mégis, akkor újabb matematikai szenzációnak leszünk hamarosan tanúi: beigazolódik a nagy Kuncze-féle sejtés az egyidejű 1139 véletlenről. Mindenesetre az OVI péntekig várja az új jegyzőkönyveket. Az MVSZ sérelmezi a szűkre szabott határidőt – szerintük az OVB nem rendelkezett az újraszámolás időbeli korlátairól, és különben 1153 szavazókörben kell újraszámolni a szavazatokat.
Nagy kár, hogy napról napra egyre több illan el az embereknek a demokráciába vetett hitéből. A géntérképek, a műholdas navigáció és a virtuális valóság korában oda jutottunk, hogy nem tudunk becsületesen megszámolni alig több mint hárommillió szavazatot. Kabaré, soha véget nem érő szappanopera lesz egy sima összeadási műveletből – és ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem jogos az MVSZ újraszámolási kérése, hanem az a felháborító, hogy nálunk nem lehet egy népszavazást (sem) tisztességesen levezényelni. Az még nagyobb kár, hogy a kétes demokráciaszintű Ukrajna ebben a kérdésben beelőzött minket: ott ugyanis elzavarták a hamisítás gyanújába keveredett központi választási bizottságot, igaz, tizenhét napnyi sztrájk és tüntetés után.
Ha így folytatjuk, itthon megkérdőjeleződik minden érték, a politika végképp egy kis kör úri huncutsága lesz, Magyarország pedig visszarendeződik vadkeletre.