Hi all!!! Új vagyok itt (ma regisztráltam) és arra lennék kiváncsi hogy a 4500-zal hogy lehet indítani? Hol lehet venni? Mit csináljak így kezdetben?” Ekképpen érdeklődik egy a naponta csaknem száz újonc virtuális cannabiskertész közül azon az internetes honlapon, ahol már kartellek is alakulnak, és ahol komoly vadkendertermelés folyik értő irányítással. Lehet növényt nevelni cserépben, ládában, de akár melegházban is, és mindenki eldöntheti, hogy a szüret után eladja-e a drogot, vagy csak egyszerűen betép tőle. És van még egy figyelemre méltó érdekessége a játéknak: „Mivel látom, sokaknak nem esett le, kiírom ide: a klánba jutáshoz mostantól alapfeltétel, hogy a jelöltnek le kell előbb fizetni a zsarukat!”
Mindez persze csak a weboldal virtuális világában történik meg, és ahogy a szabályzat írja: a termést szüret után nem postázzák…
Lapunkban már szeptemberben írtunk erről az internetes vadkendertenyészetről (Dévényi István: Tamagocsi helyett internetes kenderültetvény, Magyar Nemzet, 2004. szeptember 6., 4. oldal). Akkor azonban csak a jelenséget mutattuk be, nem fűztünk hozzá szakvéleményeket. Most viszont, miután az Alkotmánybíróság nagy vihart kavart e heti döntésével alkotmányellenesnek nyilvánította a drogfogyasztásról és -terjesztésről szóló jogszabályba két éve beiktatott enyhítéseket, fölvetődik a kérdés: törvényes-e az ötleteket bőven adó honlap működése?
– A Btk. 282. paragrafusa szerint kábítószerrel visszaélést követ el, és öt év börtönnel sújtható az, aki a hatósági előírások megszegésével kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, kínál, átad, forgalomba hoz, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz vagy azzal kereskedik – idézi az idevágó passzust Barta Sándor őrnagy, a Nemzeti Nyomozóiroda elemző, értékelő és internetfigyelő osztályának munkatársa. – Ugyanakkor a törvény egyik bekezdése rendelkezik az előkészületről, amit akár három év szabadságvesztéssel is büntethetnek. Kérdés, hogy mi minősül előkészületnek. Például, ha valaki vadkendermagot vásárol, az egyértelműen annak tekinthető, viszont ha csak a termesztésről ír általában, az nem bűn. Az internet egyébként kényes terület. Magyarországon még nem volt arra példa, hogy valakit virtuális bűncselekményért elítéltek volna. Az idézett honlap készítői addig nem követnek el törvénysértést, amíg nem közölnek pontos információkat, teszem azt, a palántákat melegen tartó lámpák fajtájáról, vagy hogy hol lehet magot vásárolni a valóságban. Más kérdés a játék társadalmi veszélyessége – tette hozzá Barta Sándor. – Mivel a internet viszonylag új jelenség, ezért a jog egyelőre nem tud ezzel a területtel mit kezdeni. Ráadásul a világhálóhoz bárki hozzáférhet. Némi előrelépés, hogy néhány bűncselekmény, mint például a gyermekpornográfia vagy a rágalmazás, elkövethető az interneten, ami az új jogszabályok szerint már nagy nyilvánosságnak minősül. A virtuálisan kendert termesztő honlapot, és a hasonló témájúakat is figyeli a rendőrség, és ha törvénysértést tapasztalunk, megindul az eljárás. Azt megerősíthetem, hogy előfordult már ilyen eset – mondta az őrnagy.
Hogy az idézett honlap ad-e egyértelmű tippeket, vagy csak általánosságban mutat utat, ahhoz álljon itt egy újabb idézet, ezúttal az oldal GYIK (azaz a gyakran ismételt kérdések) nevű fejezetéből:
„Melyik fényerősség a legjobb? Ha kevesebb mint 12 gramm ganjád van, akkor a legerősebb fény a legjobb, ha több, akkor a közepes, ha harmincnál több, akkor a gyenge. Fajtától függetlenül.”
Az internetes kendertelepről a fölsorolt linkekkel több olyan szervezet honlapjára juthatunk, amelyek a könnyű drogok legalizálását szorgalmazzák. A Kendermag Egyesület szóvivője, Juhász Péter azt mondta, bár nem ismeri az említett honlapot, abban nem lát semmi kivetnivalót, ha valaki, akár virtuálisan is, maga nevel vadkendert. Viszont az illegális kereskedést, tehát az egész kábítószerügy kriminalizálását ők is ellenzik. Szerintük épp az lenne a megoldás, ha mindenki otthon termeszthetné (törvényes szabályozással) a növényt, ami alig kerül pénzbe, míg a dílerek kétszázezer forintért értékesítenek egy cserjét, és így több milliárd forint hasznot húznak. A szabad vásárlással kiiktathatnák a kereskedőket, és az állam a befolyó bevételből költhetne a megelőzésre, hatáscsökkentésre is – fejtette ki Juhász Péter.
Az állam azonban manapság láthatóan nem akar a drogügyre pénzt költeni.
Hogyan lehetséges, hogy a jövő évi költségvetésben felére csökkentették a drogmegelőzésre szánt összeget? – tette fel a kérdést Topolánszky Ákos. – Így a tervek szerint csupán egymilliárd jut majd erre a területre. A pénzelvonás pedig több segélyszervezet megszűnését vagy ellehetetlenülését, nagy országos programok fölszámolását jelenti, és mindenképp lemondás a nemzeti drogstratégia megvalósításáról – mondta el lapunknak a drogpolitikai szakértő. Tőle tudtuk meg, hogy Magyarországon ma sok száz internetes honlap foglalkozik a drogokkal, de ezek közül csupán harminchatnak a célja a megelőzés.
– Sajnos elhalt a Gyurcsány Ferenc által megszüntetett GYISM drogportálja is – fűzte hozzá Topolánszky Ákos. – Erre föltettünk egy tamagocsihoz hasonló játékot, a Junkie Monkeyt. Ennek lényege, hogy megfigyelhető volt, mi történik, ha kábítószert kap a virtuális majom. Ha túletették, akkor rossz esetben el is pusztult, viszont lehetett kezelni, gyógyítani. De a továbbfejlesztésre sincs elegendő pénz. A fiatalok azzal foglalkoznak az interneten, ami érdekli őket. Azonban a drogkérdés csupán csak egy része a világhálón elérhető felháborító dolgoknak. Gyermekeink a kevés ismeretterjesztő játék mellett százával juthatnak hozzá ugyanitt a tömegpusztító fegyvereket alkalmazó, brutális játékokhoz. Viszont a betiltás nem old meg semmit. Inkább a pozitív lehetőségeket kellene megerősíteni, és az interneten közelebb vinni a fiatalokhoz.
Egyelőre tehát virulhat a netes kenderültetvény. A cikk elkészülte alatt csaknem ötven új játékossal bővült a portálon cannabist nevelők klubja. Miként a fórumon valaki megjegyezte: „Király ez a játék, olyan mint életben.”
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
