Rácz Jenő azután jelentette be az új kórház tervét, hogy az Egyesült Államokban tárgyalt. Sok kérdés azonban még válaszra vár az elképzeléssel kapcsolatban. Nem tudni például, hogy ki építené: magánbefektető a saját pénzéből? Vagy amerikai adományról lenne szó? Netán a magyar állam pénzt, ingatlant, esetleg földterületet ajánlana fel önrészként? Esetleg EU-pályázaton próbálkoznánk pénzt szerezni hozzá? Kérdés az is, hogy az új intézmény csak fizetős betegeket fogadna, vagy a magyarok a tb-ellátás részeként ott is ingyen gyógyulhatnának. Nem tudni továbbá, hogy az amerikai kórház milyen ellátásokat nyújtana. A részletekről az egészségügyi tárcánál érdeklődtünk. A sajtóosztályon csak annyit közöltek lapunkkal, hogy Rácz Jenő várhatóan márciusban ismét az Egyesült Államokba utazik, s akkor talán a részletekről is tárgyal. A két ország egészségügyi vezetői egyébként együttműködési megállapodást írtak alá, ám ebben nem szerepel a kórházépítés terve.
Lórátfy Gábor építési tanácsadó szerint másfél év alatt lehetetlen felépíteni egy teljesen új kórházat. A tervek elkészítése után az engedélyek beszerzése ugyanis nagyon sok időbe telik.
– Örülnénk, ha a magyar lakosság korszerűbb ellátást kapna és jobb körülmények között gyógyulhatna, de egy új fekvőbeteg-intézmény felépítése a fővárosban nagy körültekintést igényel, bármely kormány vesz részt a beruházásban – mondta Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Szerinte csak akkor szabadna belevágni, ha azzal kiváltanák azokat az ellátásokat, amelyekhez most rossz körülmények között juthatnak a betegek.
*
Nagy gond, hogy sok a kórház a fővárosban, és közöttük nagy az átfedés, amit nem kellene tovább növelni – tette hozzá.
Túl sok szülészet, sebészet, fül-orr-gégészet működik, igaz, hiány is van, például belgyógyászatból, rehabilitációból és gyermekpszichiátriából. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a fölösleges kapacitásokat meg kell szüntetni – akár osztályokat vagy egész intézményeket is be kell zárni –, csak éppen a nagy átalakítás évek óta várat magára. Így sok helyen maradtak az évtizedek óta felújításra váró, gazdaságtalanul működő (például pavilonrendszerű) épületek, a nagy létszámú, akár húszágyas kórtermek és a használhatatlanná vált fürdők.
Kupper András, a fővárosi Fidesz–MKDSZ-frakció vezetője is egyetért azzal, hogy az új kórháznak valamit ki kell váltania. Ha nem ezért épül, akkor elszívja a betegeket a többi intézménytől, amelyek így még nehezebb helyzetbe kerülnek (a finanszírozás ugyanis a páciensek után jár). Kupper András egyébként komolytalan, „hajánál fogva előrángatott” dolognak tartja Rácz Jenő bejelentését az amerikai kórházról.
Mikola István, az Orbán-kormány egészségügyi minisztere sem ismeri a részleteket. Azt azonban elmondta: minisztersége idején őt is több befektető kereste meg az Egyesült Államokból kórházépítési tervekkel. Az ajánlattevők azonban szinte semmit nem tudtak a magyar viszonyokról, az itteni finanszírozásról, de szerették a legmagasabb szinten elkezdeni az ügyintézést. A tervekből persze semmi sem lett. Az új tengerentúli terveknek azonban szerinte súlyt ad, hogy a miniszter jelentette be. Mikola István hozzátette: a Fidesz elkészítette új egészségügyi koncepcióját, amelyben az áll, ha 2006-tól ismét kormányra kerülnének, négy új kórházat építtetnének.
Lecsapnának az olaszok. Olasz befektetők jelentkeztek, hogy a Semmelweis Egyetem több mint százéves klinikaépületei helyett új, modern egyetemi központot hoznának létre. Az intézmény vezetése egy olasz lobbicsoporttal együtt dolgozik a megvalósításukhoz szükséges uniós támogatás megszerzésén. Egy japán üzletember Pécset szeretne magánkórházat építeni, a város szocialista polgármestere már tárgyalt is a befektetésről.
