Siralmasan alakult a rendszerváltás óta a gyermekes családoknak járó, legfontosabbnak tekintett támogatások reálértéke. A családi pótlék és a gyermekek után járó adókedvezmény együttes vásárlóértéke 2004-ben az egy- és kétgyermekeseknél az 1990. évinek a 60 százalékát sem érte el. A három gyermeket nevelők esetében beszélhetünk a reálérték megőrzéséről – áll abban a tanulmányban, amelyet Pongrácz Tiborné, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa készített.
Az említett két támogatás 1993-tól egyre kevesebbet ért, a mélypontot a Bokros-csomag időszaka jelentette. Ezt követően javult valamelyest a reálértékük, ám a családok többségét kitevő egy- és kétgyermekesek juttatása még így is jóval az 1990. évi szint alatt maradt.
*
Az adókedvezmény és a családi pótlék elértéktelenedése miatt az egygyermekes családok vesztesége 2004-ben havonta 4373 forint, a kétgyermekeseké 13 581, míg a három utódot nevelőké 716 forint volt az 1990-es értékhez képest.
A két ellátás együttes reálértéke az idén tovább romlik. Családi pótlék jogcímen alig kapnak többet a szülők a tavalyinál 2005-ben. Egy gyermek után 4900 forint helyett 5100-at folyósítanak. Ha egyedülálló nevel egy gyermeket, akkor pedig az összeg 5700 forintról 6000-re nő. A kétgyermekesek 5900 forint helyett 6200-at kapnak gyermekenként, egyedülálló szülő esetén pedig 6900 helyett 7200-at. A három vagy több gyermeket nevelők ellátása gyermekenként 7500 forintról 7800-ra emelkedik, egyedülálló szülőknél pedig 8000-ről 8400-ra. Ez az ellátás tehát átlagosan a tervezett 4,5 százalékos inflációval azonos mértékben emelkedik. Az utóbbi évek tapasztalata szerint azonban a kormányok rendre alultervezik az inflációt, tehát könnyen elképzelhető, hogy a családi pótlék idei emelése a reálérték megőrzéséhez sem elegendő. A gyermekek után járó adókedvezmény összege a tavalyihoz képest nem változik. Egy gyermek után 3000 forint, kettő után gyermekenként 4000, három vagy több utódnál pedig gyermekenként 10 ezer forint írható jóvá.
Jelentős „hullámzást” mutatott az eltelt 15 év a családpolitika alapelveiben és gyakorlatában. A négyévente cserélődő kormányok eltérő ideológiát és értékrendet képviseltek, a gyakorlati kérdésekben máshova helyezték a hangsúlyt. Hol a „minden gyermek egyenlő” elvet, hol a rászorultsági elvet követik. Az Orbán-kormány idején például nem emelkedett a családi pótlék összege, akkor a munkavállaláshoz kötött adókedvezményt erősítették. A szocialista–szabad demokrata kormány a családi pótlékot minden évben emeli ugyan, az adókedvezményt viszont elsorvasztja. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy emiatt a gyermekvállaláson gondolkodó párok elbizonytalanodnak.

Orbánt és Szijjártót emlegetik a lövészárkokban?