Tekintettel az ország földrajzi helyzetére, és hogy Berlin rákényszerül arra, hogy megbirkózzon az EU legsűrűbben használt tranzitországának problémáival – mind az észak–déli, mind a kelet–nyugati tengelyen –, a szövetségi közlekedésügyi minisztérium bevezette a kamionok lerótta kilométerek utáni autópálya-használati díjat. A tizenkétezer tonna feletti súllyal közlekedő hazai és külföldi teherautók kilométerenként 12,4 eurócentet kötelesek fizetni. Az államkassza évi hárommilliárd euró bevételre számít ebből.
A fuvarozók háromféleképpen jelenthetik be és számoltathatják el a tizenkétezer kilométeres autópálya-hálózaton előttük álló távolságokat: az interneten és a szatellittámogatással működő komputerrendszeren keresztül, vagy a határállomásokon, a sztráda pihenőhelyein és a benzinkutaknál üzemeltetett automatákat igénybe véve. A legegyszerűbb megoldás a technika modern vívmányának tartott szatellitszisztéma, feltéve, ha a kamiont felszerelték a beméréshez szükséges úgynevezett OBU-berendezéssel (On Board Units), amelynek szignálja az úthálózat mentén létesített elektronikus ellenőrző állomásokon keresztül kerül fel a szatellitára, majd onnan a rendszert üzemeltető Toll Collect konzorcium központjába. A Daimler-Chrysler és a Telecom alkotta vállalkozás tíz héten keresztül tesztelte a rendszert, s abból indult ki, hogy az hibátlanul működik majd. Gondot okoz viszont, hogy a tervbe vett félmillió OBU-műszer helyett eddig csak háromszázezer, elsősorban német kamion rendelkezik e költséges berendezéssel. Az illetékes minisztériumban attól tartanak, hogy a határállomásokon, a közelben fekvő benzinkutaknál és pihenőhelyeken hosszú várakozást okozó torlódások alakulnak ki, sőt káosz is előfordulhat. A Toll Collekt összesen ötvenhárom kritikus pontot jelölt meg.
„Biztosan lesznek huzamosabb várakozási idők. Attól viszont senkinek sem kell tartania, hogy húsz kilométeres forgalmi dugóba kerül” – hangoztatta Christoph Bellmer, a Toll Collekt ügyvezetője. A közlekedési tárca élén álló Manfred Stolpe időben figyelmeztetett arra, hogy kezdettől fogva szigorú ellenőrzésre kell számítani.
A miniszter abból indul ki, hogy a kezdeti nehézségekből adódó zavarra számítva számtalan gépkocsivezető – esetleg munkaadója biztatására – feketén próbál majd célhoz érni. A csalóknak ötszázhatvan ellenőr igyekszik a nyomára jutni. A kihágásért járó büntetés: a megtett út díjának utólagos megfizetése és további hetvenöt euró pénzbírság. „Az ismételten lebukó tettesek esetében a büntetés akár húszezer euróra is felmehet!” – figyelmeztetett Manfred Stolpe. Annak ellenére, hogy az új esztendő ünnepnapnak számító első huszonnégy órájában csak minimális teherforgalom zajlott le az autópályákon, az ellenőrök azonnal százhúsz kihágást regisztráltak, ezek közül hetvenötöt külföldi kamionnal követtek el.
Halasztás Romániában. Elvileg már január elsejétől kellene fizetni Romániában a december végén bejelentett úthasználati díjat, ám a román autóklub tiltakozása, illetve a várható fennakadások miatt a helyi hatóságok két héttel elhalasztották a matrica kötelezővé tételét. A valamennyi közúton kötelező díj nemcsak a román gépkocsi-tulajdonosokra, hanem a külföldiekre is vonatkozik. Az éves díj – környezetvédelmi besorolástól függően – személygépkocsik esetében 16,8–24 euró, a 12 tonnánál kisebb mikrobuszok és autóbuszok esetében 60 és 540 euró közé esik, tehergépjárművek esetében pedig, a tengelyszámtól függően, 450 és 930 euró közötti. A külföldiek néhány euróért rövidebb időre is vásárolhatnak matricát. A matricához csak a Petrom-benzinkutaknál, körülbelül 250 postahivatalban és a határon lehet hozzájutni. (D. Z.)
