Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Nicolas Sarkozy, a francia jobboldali UMP párt elnökének és José Barroso, az Európai Bizottság elnökének egybehangzó szavaival egyetértve kijelentette: az európai gazdaságpolitika középpontjába a munkahelyteremtést kell helyezni. Európának – ha a lisszaboni célokat meg akarja valósítani, vagyis térségünket 2010-re valóban a világ legversenyképesebb régiójává akarja változtatni – törekednie kell a mainál jóval több munkahely megteremtésére. Európa nem lehet versenyképes abban az esetben, ha vannak dolgozni akaró és munkaképes polgárai, akik nem tudnak elhelyezkedni.
*
Európának éppen elég hátránya az – emelte ki Orbán –, hogy népességi problémákkal küzd. Amerika sikeres befogadási politikával, Ázsia pedig a túlnépesedéséből fakadó munkaerő feleslegével hátrányba szorítja a demográfiai bajokkal küszködő Európát. Magyarországon is az uniós gazdaság 2007 és 2013 közötti európai tervei váltak a legfontosabb kérdésekké. Orbán kijelentette, hogy „egész uniós tagságunk semmit sem ér, ha az Magyarország érdekeit nem szolgálja”. Hazánk érdekeit pedig az szolgálja, tette hozzá a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, ha uniós fejlesztési forrásokkal az otthoni versenyképességet, termelékenységet és az életszínvonalat javítani lehet.
– Az elmúlt időszakban nem csak a kormány ügyetlensége állt annak hátterében, hogy lassan minden mutató tekintetében lecsúsztunk – mondta Orbán. – A legnagyobb baj azonban az, tette hozzá, hogy a kormány magatartása nem célratörő. Vagyis a kitűzött cél érdekében nem képviseljük könyörtelenül érdekeinket – vélte. Sajnálattal tette hozzá, hogy az elmúlt három év az elvesztett évek és a lecsúszás időszaka volt. Néhány évvel ezelőtt Magyarország még éllovasnak számított a közép-európai országokat összehasonlító listákon.
– A 2007 és 2013 között Magyarországnak négy fontos célkitűzésének kellene lennie, kormánytól függetlenül – jelentette ki a volt miniszterelnök. Eszerint a nemzetállamoknak a bruttó nemzeti termelésük jelenlegi 1,24 százalékánál többel kellene hozzájárulniuk az uniós költségvetéshez. A hozzájárulás növelése nélkül nem hozhatók létre olyan jelentős összeurópai programok, amelyek kiváltanák az uniós közvélemény az EU irányában amúgy sem túlzott lelkesedését. A második célkitűzés lenne, hogy az 1,24 százalékot fizessék is ki, és annak egy része ne ragadjon be a brüsszeli kasszákban a költségvetési év végén.
– A magyar érdekekkel az a szabály is ellentétes – fűzte hozzá –, amellyel most ki akarják mondani, hogy egyetlen ország sem kaphat több fejlesztési forrást, mint a saját nemzeti össztermékének 4 százaléka. Ha a 4 százalék korlát, akkor az nem lehet felső korlát, legfeljebb alsó, tette hozzá. Nem beszélve arról, hogy a gazdag országok arányaiban ismét csak több pénzhez jutnának, amelynek következtében a gazdagabb és szegényebb országok közötti különbség tovább nőne.
Orbán Viktor még hozzátette, hogy az adózási rendszert haladéktalanul át kellene alakítani családi adórendszerre, vagyis úgy, hogy ne a jövedelem legyen a mérvadó az adók kiszámításánál, hanem az eltartottak száma.
– Nem a bevándorlást kell növelni, hanem a családokban születő gyerekek számát – jelentette ki a Fidesz elnöke Brüsszelben.
Nyakó István: a választók ismerik a valóságot. Messziről jött ember azt mond, amit akar – a Fidesz elnöke ezt a közmondást vette figyelembe, amikor határainkon túl nyilatkozott a magyar kormányról, reagált Nyakó István Orbán Viktor
brüsszeli nyilatkozatára. Az MSZP szóvivője szerint a volt kormányfő kijelentéseinek belpolitikai vonatkozásai nincsenek, hiszen a magyar választók tisztában vannak a valósággal. – Orbán Viktor eddig sem a Magyar Köztársaság jó hírnevének öregbítéséért munkálkodott, amit az elmúlt három év külföldön tett megnyilvánulásai is bizonyítanak – mondta Nyakó István. (T. L.)
