Szervezetlen munkavállalók

Magyarországon mindössze húszszázalékos a munkavállalói szervezettség, míg az Európai Unió északi országaiban legmagasabb a szervezett dolgozók, azaz a szakszervezeti tagok aránya – derül ki a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének a közelmúltban elkészült gazdasági és szociális adattárából. Dániában például a szakszervezeti tagok aránya eléri a nyolcvannyolc, Svédországban a hetvenkilenc, Finnországban pedig a hetvenegy százalékot. A régebbi tagországok között többeknél a magyarországihoz hasonló vagy annál alacsonyabb a szakszervezeti tagok aránya. Portugáliában és Németországban egyaránt harmincszázalékos a munkavállalói szervezettség, az Egyesült Királyságban huszonkilenc, Hollandiában huszonöt, Spanyolországban tizenöt, Franciaországban pedig kilencszázalékos ez az arány. Az alacsony szervezettség ellenére ugyanakkor több országban igen magas a kollektív szerződések hatálya alá tartozó dolgozók aránya. Jó példa erre Franciaország, ahol a munkavállalók kilencvenöt százalékára vonatkoznak a kollektív szerződések. Szlovéniában a szakszervezeti szervezettség negyvenegy százalékos, de az összes dolgozót kollektív szerződés védi. Litvániában és Lettországban a szervezett munkavállalók mindössze 15-20 százalékára vonatkozik kollektív szerződés, Csehországban és Magyarországon ez az arány körülbelül harminc százalék.