Brüsszelben a túlzott magyar államháztartási hiány tényének a két olvasatáról értesülhettek tegnap azok, akik meghallgatták az EU pénzügyminisztereit, majd a derűlátást sugárzó Draskovics Tibor magyar pénzügyminisztert. Míg az előbbiek egyöntetűen úgy ítélték meg, hogy mind Görögország, mind Magyarország államháztartási hiánya ügyében az Európai Bizottság december 22-i ajánlását magukévá teszik, és „folytatják az eljárást” a túlzott magyar hiány leszorítása érdekében, addig Draskovics több, szerinte jelentős sikerről számolt be a magyar újságíróknak. Mint például arról, hogy két év alatt rekordütemben csökkentették a magyar államháztartási hiányt.
Ugyanakkor mind az Európai Bizottság, mind most a pénzügyminiszterek úgy értékelték, hogy a görög és a magyar lábra helyezett stabilitási „spanyolcsizmán” még egyet kell csavarniuk azért, mert az athéni és a budapesti kormány közpénzkezelési gyakorlatát nem találták rendjén valónak.
*
A két ország között azonban van egy jelentős különbség: mivel Magyarország Görögországgal ellentétben „szerencséjére” nem tagja az euróövezetnek, az unió nem sújthatja szankciókkal, mint ahogyan azt megteheti az eurózónához tartozó Görögországgal.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság (EB) még decemberben arra kérte a pénzügyminisztereket, vegyék rá Magyarországot a költségvetési hiányának leszorítására, amely mind tavaly, mind az idén jóval magasabb a budapesti vállalásoknál. Az EU pénzügyminiszteri tanácsa, az Ecofin júliusban hét ország esetében állapította meg, hogy túl magas, vagyis a három százalék feletti a bruttó hazai termék (GDP) arányában számított államháztartási hiányuk. Ezek közül ötnél – Ciprus, Csehország, Lengyelország, Málta, Szlovákia – az EB 2004 decemberében az eljárás felfüggesztését javasolta. Az uniós testület úgy találta: a felsorolt államok megfelelő intézkedéseket hoztak a túlzott deficit csökkentésére.
Ugyanakkor Magyarország és Görögország esetében az eljárás folytatását indítványozta az EB. Tegnap az Ecofin lényegében az EB e határozatát „duplázta” meg: az euróövezetet képviselő 12 miniszter megegyezett a Magyarország és Görögország elleni „deficitakta” folytatásában. A következő lépés az lehet, hogy az EB pár héten belül új tennivalókat fogalmaz meg Athén számára a hiány lefaragására.
A decemberi EB-közlemény szerint bizonyos pozitív lépések ellenére a 2004-re tervezett 4,6 és az idénre tervezett 4,1 százalékos deficit valószínűleg 0,9 százalékkal nagyobb lesz. Az Európai Bizottság e dokumentumban azt is kiemelte: valószínűleg további intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a magyar kormány által rögzített célkitűzés, vagyis az, hogy három év múlva az államháztartási deficit három százalék alá kerüljön, reális program legyen. Az EB úgy tartja: 2004-ben megvalósult a minimális állami konszolidáció, ám a kormányintézkedések – a magyar GDP 0,2 százalékát jelentő megszorító-csomag és a túlköltekezés – nem alkalmasak a „belőtt” hiánycél elérésére. Ami pedig a 2005-ös tervet illeti – hívta fel a figyelmet a grémium –, azt maga a magyar kormány emelte meg időközben 4,1-ről 4,7 százalékra: s bár a 2005-ös költségvetés tartalmaz újonnan bevezetett, kiadáskorlátozási szabályokat, ezek nem bizonyulhatnak elégségesnek, sőt további kockázatot is jelenthetnek a büdzsé bevételi oldalán. Az uniós testület tavalyi – e témában született utolsó – prognózisában 5,2 százalékos GDP-hiányt jelzett 2005-re; ez több mint egyszázalékos csúszás az eredeti célhoz képest.
*****
Az Európai Bizottság néhány szakértője a napokban Magyarországra utazik, hogy segítse a magyar hatóságokat a vártnál lényegesen kisebb áfabevételek okainak kiderítésében és megszüntetésében – erről állapodott meg tegnap Brüsszelben Kovács László, az EU-bizottság vám- és adóügyi biztosa és Draskovics Tibor pénzügyminiszter. A találkozón szó esett az eva jövőjéről is, Kovács elmondta, hogy információi szerint az eva nem zavarja az EU belső piacának működését, s nem okoz adóbevétel-kiesést sem.
PR-fogás? Még az idén sor kerülhet az áfa, a személyi jövedelemadó és a bérterhek csökkentésére – közölte Gyurcsány Ferenc. Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának elnöke lapunknak elmondta: kicsit megkésett bejelentésével a kormányfő, hiszen az adócsökkentési elképzelések megvalósításának ideje október-novemberben jött volna el. Akkor a vállalkozók viszont inkább adóemelési elképzelésekkel szembesülhettek. Ugyanakkor a mérsékléshez soha nincs késő – tette hozzá Varga, majd folytatta: a Fidesz minden ilyen irányú törekvésben partnere a kormánynak, bár az előbb említettek miatt kétkedéssel fogadják az elképzelést, s inkább PR-fogásnak tartják. Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke kifejtette, hogy valamilyen mértékű adómérséklést el tudnak képzelni, ám év közben komolyabb változást nem, mert az mind a költségvetési oldal, mind a cégek szemszögéből felborítaná a tervezhetőséget. (Cs. A.)
