Ha a titkosszolgálatok az eddigi ütemben szolgáltatják ki nekünk az ügynökaktákat, akkor legalább 150 évnek kell eltelnie, mire valamennyit átvilágítjuk – kongatta meg a vészharangot nemrég Nicolae Ceausescu román exdiktátor egykori hírhedt titkosszolgálata, a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) egyik tagja. Az azóta a Román Kulturális Intézet igazgatójává kinevezett, ezáltal az átvilágítóbizottságból kivált Horia Roman Patapievici szavai alaposan tükrözik a romániai ügynökügyek, a titkosszolgálati múlt felgöngyölítésének folyamatát. Vagyis, hogy a kommunizmus bukása óta eltelt másfél évtized alatt sem sikerült nyilvánosságra hozni a Securitate valamennyi dossziéját, sőt – a lengyelektől vagy magyaroktól jócskán lemaradva – ahhoz is tíz évnek kellett eltelnie az 1989-es rendszerváltást követően, hogy a bukaresti parlament törvényt alkosson az ügynökakták hozzáférhetővé tételéről, a volt politikai rendőrség tevékenységének feltárásáról.
Az 1999-ben megszavazott 187-es számú – előterjesztőjéről Ticu-törvénynek nevezett – jogszabály eredeti formájában arról rendelkezett, hogy kérésre valamennyi román állampolgár betekinthet a Securitate által róla készített doszsziéba, emellett az aktákat tartalmazó levéltárat teljes egészében át kell adni az irattárat vizsgáló bizottságnak. A Constantin Ticu Dumitrescu volt parasztpárti szenátor által kidolgozott törvény azonban a számtalan módosítás miatt olyanynyira eltér az eredeti változattól, hogy azt már szerzője sem tekinti magáénak. Csendes László, az átvilágítóbizottságnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által delegált tagja szerint a fő baj forrása az, hogy a Ticu-törvény és a román nemzetbiztonsági jogszabály között számos az átfedés. „A parlamentnek kellene összhangba hoznia a két törvényt, mivel a nemzetbiztonsági jogszabály miatt jelenleg meg van kötve a kezünk, és számos akadályba ütközik az átvilágítás” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Csendes.
Nem tiszta az sem, miként köteles átadni az egykori Securitate jogutódjaként tevékenykedő Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a birtokában lévő mintegy 1,2 millió doszsziét az ezek áttanulmányozására hivatott CNSAS-nak. A pártok által delegált személyekből álló testület tevékenysége jelenleg abban merül ki, hogy kizárólag a SRI által átnyújtott dossziékba tekinthet be, ám azt sem áll módjában leellenőrizni, hogy ezekből a dokumentumokból adott esetben hiányoznak-e iratok. A tavaly decemberben megválasztott Traian Basescu államelnök éppen ezért azt szorgalmazza, hogy a SRI adja át épületestül a kommunista korszak titkosrendőrségi aktáit az átvilágítóbizottságnak. Támogatja az ötletet Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes is, aki kérdésünkre elmondta, hogy a volt titkosszolgálat levéltárának ott kell lennie, ahol az átvilágítók tevékenykednek. Hevesen tiltakoznak ez ellen a titkosszolgálatok vezetői, akik úgy vélekednek, hogy a 187-es törvény nem teszi lehetővé a doszsziék nyilvánosságra hozatalának effajta módját.
A hatályos törvény hiányosságain túl az átvilágítóbizottság tagjaira jellemző folyamatos viszálykodás is akadályozza az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát. A parlament feladata lesz megválasztani a testület három új tagját az új politikai algoritmus alapján, emellett ugyancsak a honatyáknak kell letárgyalniuk azokat a módosító javaslatokat is, amelyek a titkosrendőrség tevékenységének feltárására hivatott Ticu-törvény hatékonyságát célozzák. Szakértők szerint mindez kemény dió lesz, tekintve, hogy kétharmados többséget igényel, és a múlt feltárása nem érdeke valamennyi parlamenti pártnak.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
