Évek óta általános finanszírozási problémával küszködik a közszolgálati közúti személyszállítást lebonyolító huszonnégy Volán-társaság, annak ellenére, hogy az ország kétharmadát érintően monopolhelyzetet élveznek. A gazdasági problémáikon úgy próbálnak enyhíteni, hogy egyrészt folyamatosan felélik vagyonukat, másrészt ritkítják járataikat, ami elsősorban a kistelepüléseket érinti, ahol amúgy is jelentős a munkanélküliség, és az autóbusz az egyetlen közlekedési eszköz. A Volánok gazdasági okokból építik le a kistelepüléseken járataikat, hiszen ott kevesebb a fizető utas, ennélfogva hétvégenként az országban – így például Tolnában, Baranyában vagy Somogyban – számos település marad autóbusz nélkül, hétköznap pedig a helyieknek be kell érniük a reggeli és a délutáni járattal. A menetrend racionalizálásnak egyik oka, hogy az elöregedett járműpark fenntartására évről évre többet költenek a társaságok, s így pénzt vonnak el a napi működtetéstől. Az elmúlt tíz évben állami segítséggel – mivelhogy közszolgáltatásról és hatóságilag szabályozott menetdíjakról van szó – a Volánok 1400 új autóbuszt vásároltak, ami a szinten tartáshoz sem volt elegendő, hiszen a napi negyvennyolcezer járat lebonyolításához hatezer járművet üzemeltetnek. Ahhoz ugyanis, hogy a gazdaságilag is indokolt műszaki színvonalat fenn tudják tartani, a Volán-egyesülés vezetése szerint évente hatszáz új autóbuszt kellene vásárolniuk. A szocialista–liberális kormány azonban folyamatosan kivonult erről a területről. Míg 1998 és 2002 között rekonstrukciós támogatás címén a Volán-vállalatok a központi költségvetésből évi 2,1–3,1 milliárd forint forráshoz jutottak, addig 2003-ban 620 millió, 2004-ben pedig 500 millió forintot biztosított az állam. Előbbi esetben évente 86–105 új autóbusz vásárlására futotta állami költségvetésből, 2003-ban 32, 2004-ben pedig 26 autóbuszt vásárolhattak ilyen címen a Volánok. Ezenkívül az ÁPV Rt. bevételeiből is hozzájutottak időnként forrásokhoz. Tavaly év végén látták be az ÁPV-nél, hogy a kialakult helyzet tarthatatlan, így a privatizációs bevételekből ötmilliárd forintot különítettek el, amit a társaságok idén használhatnak fel.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a mára kialakult helyzetet leginkább úgy magyarázza, hogy nagyon komoly strukturális problémákat örököltek. A hazai tömegközlekedés, így a Volán-társaságok és a MÁV a mostani koalíció idején került ilyen mély válságba, elsősorban azért, mert a kormány a kezdetektől az erőltetett autópálya-építés mellett tette le a garast, amivel önmagában nem lehet megoldani a hazai közlekedést. Abban az esetben viszont, ha a hátrányos helyzetű régiókban nincs megoldva a közszolgálati személyszállítás, kevesebb az esély a munkavállalásra, az amúgy is alacsony befektetési kedv tovább csökken. Ennek ellenére gyakran hallani vezető kormánypárti politikusoktól, hogy kiemelt szinten kezelik az elmaradt régiók és kistelepülések fejlesztését. A gyakorlati példák viszont azt mutatják, hogy a munkavállalás lehetősége is beszűkül, ha egy adott településen mindössze egy vagy két autóbuszjáratot tartanak fenn a tömegközlekedést lebonyolító társaságok. Abban az esetben pedig, ha a Volánok sztrájkot tartanak, a legtöbb kistelepülésen megbénul a közlekedés, ezért munkába sem jutnak el a lakosok. Az európai uniós szabályozás szerint ráadásul a Volán-társaságok nem kötelesek fenntartani a veszteséges járataikat. Ezek kompenzálására idén százmillió forintot biztosít a költségvetés, ami az igényekhez képest nem elegendő. Abban az esetben, ha egy veszteséges járatot kíván fenntartani egy társaság, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál jelentheti be finanszírozási igényét. A kormány szándékai szerint a régiók vagy a települések tartanák fenn az autóbusz-közlekedést. Ez pedig éppen azért nem működne, mert az önkormányzatok többsége, a korábbi kormányzati megvonások miatt, a működési költségeit sem tudja előteremteni.
Digitális Magyarország Ügynökség
Ismét üzemelnek a kormányablakok
