Aki a falu utcáin gépkocsival végigmegy, jól láthatja a repedezett házakat, az akácoszlopokkal megtámasztott falakat. A legtöbb ingatlan talán a Hunyadi utcában károsodott. Az első házban Róka Béla fogad bennünket, aki korábban a helyi gabonaszárítóban dolgozott, jelenleg munkanélküli. Otthonuk építésére hitelt vettek fel huszonöt esztendőre, még egy évig fizetik a kölcsönöket.
– Az első repedést tavaly nyáron tapasztaltuk. Amíg nem tudjuk, hogy mi okozza a süllyedést, helyreállítani sem tudjuk – meséli a mély repedésekkel töredezett terasz mellett. Kissé hátrébb a ház sarka megsüllyedt; hogy ne dőljön ki, az önkormányzat segítségével vastag akácoszlopokkal támasztották meg.
A lakosok a repedések ellen úgy védekeznek, ahogy tudnak. Páger Györgyné szintén újonnan épített házában javítások nyoma: – A fal úgy megszakadt, hogy felláttam a padlásra. Hogy ne a szabad levegőt fűtsem, a repedéseket elhunyt férjem ingeivel tömtem be, majd arra húztam rá a cementes réteget.
Czene Géza is betonalapra építette a házát. 1976-ban költöztek be, 2003 szeptemberében mutatkozott a süllyedések első nyoma. Szinte valamennyi helyiség károsodott, a nagyszobában a villanyvezeték és a kapcsoló mellett hatalmas repedés fut végig. Kísérőnk, Krucsai József önkormányzati képviselő a saját példáját is elmeséli. Tavaly nyáron négyszázezer forint készpénzük mellé 1,2 millió bankhitelt vettek fel, hogy megrepedezett házukat helyreállítsák, de a költséges munkát hiába végezték el, máris újabb sérülések mutatkoznak. Legelőször ’92 őszén és ’93 tavaszán észlelték a házrepedéseket, akkor összesen negyvennyolc ház károsodott; közülük a tulajdonosok csak huszonkettőt állítottak helyre, mert a többiek az állami támogatás mellé saját pénzt nem tudtak tenni.
– Az akkor felújított huszonkét házból ötön ismét repedések mutatkoznak – magyarázza a polgármesteri hivatalban Krucsai József. – Az 1993–94-ben elkészült szakvélemény szerint duzzadó anyagréteg húzódik a falu alatt, ez az időjárás változása miatt hol kiszárad, hol vízzel telítődik meg, és ez okozza a talaj mozgását. Érdekes módon a történelem során aszályos és csapadékos esztendők váltották egymást, és az agyagréteg korábban sohasem okozott gondot.
A bodzásiak szerint a házrepedésekért elsősorban az ivóvízkutak okolhatók, ugyanis a megye lakosságának nagy részét innen látják el vízzel. A kutak a falu szélétől háromszáz méterre találhatók. Solymosi Ernő, a Békés Megyei Vízművek Rt. műszaki vezérigazgató-helyettese arról ad tájékoztatást, hogy Medgyesbodzás határában naponta tízezer köbméter vizet termelnek ki száz–háromszáz méter mély kutakból. Mivel vízbázisról van szó, ez a vízkészlet folyamatosan pótlódik, így a vízkitermelés nem hozható összefüggésbe a házak repedésével. A szakemberek szerint a repedések oka a zsugorodásra hajlamos agyagtalaj és a házak szakszerűtlen alapozása.
Krucsai József számára emlékezetes a dátum: az újabb házrepedések sorozata 2003. szeptember 9-én kezdődött, és a folyamat azóta is tart, sőt az elmúlt esztendőtől már a környék tíz településén is hasonló károk mutatkoznak, bár a bodzásihoz képest kevésbé súlyosak. A tizenegy település Varga Gábort, Medgyesbodzás polgármesterét bízta meg, hogy képviseletükben eljárjon. A megyei közigazgatási hivatal javaslata alapján a Belügyminisztériumtól kértek segítséget. A szaktárca arra hivatkozott, hogy csak életveszély esetén avatkozhat közbe, a nagymértékű vízkitermelésből és szénhidrogén-kutatásból adódó bányakár miatt forduljanak inkább a gazdasági és közlekedési minisztériumhoz. Onnan a helyettes államtitkár azt válaszolta, az országban nem ismernek példát arra, hogy a felszín alóli kitermelés miatt hasonló épületkárok keletkeztek volna. Ezért gondjuk megoldása érdekében javasolták, hogy a belügyi, illetve a környezetvédelmi és vízügyi szaktárcának írjanak. Ennyi aktatologatás után Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz fordultak, tőle kérték a házrepedések okának feltárását és az épületkárok helyreállítását. Ez a lépésük is eredménytelennek bizonyult, ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára levelüket a Belügyminisztériumhoz továbbította, az ottani álláspont pedig tavaly óta nem változott.
Gyorssegélyként a megyei területfejlesztési tanácstól tavaly ősszel kaptak ötmillió forintot a legveszélyesebb épületek kitámasztására, aládúcolására. Ezzel elérték, hogy a falak nem dőlnek ki. A szakemberek azt tanácsolják, végeztessenek kutatófúrásokat, hogy meggyőződhessenek arról, mi okozza a talajmozgást. Az érintett tizenegy település forráshiányos, és úgy tűnik, segítségként senki sem hajlandó a házak megmentése érdekében hat-hét millió forintot áldozni.
– A belügyminisztert személyes látogatásra is meghívtuk – emlékszik vissza Krucsai József –, de még válaszra sem méltatott bennünket. Az a baj, hogy Medgyesbodzás túl messze van a fővárostól; ha a Rózsadombon történt volna hasonló katasztrófa, már rég beavatkozott volna a kormány. Bajunkkal úgy magukra maradtunk, mintha nem is ehhez az országhoz tartoznánk. A falrepedések miatt már több házban elszakadtak a villanyvezetékek, eltört a központi fűtés csöve. Mi lesz, ha egyszer a gázcső sérül meg, és az robbanást okoz? Tragédiának kell történnie ahhoz, hogy bajunkat végre komolyan vegyék? – teszi fel az elgondolkodtató kérdést Krucsai József.
– Tizenegy falu problémáját a kormányzat egyszerűen lesöpri az asztalról, lehetőséget sem ad arra, hogy a házrepedések okait feltárjuk. Ebbe nem nyugodhatunk bele; hamarosan újra összeül a tizenegy érintett település vezetője, hogy megbeszéljük a további teendőket – fogalmaz Varga Gábor, Medgyesbodzás polgármestere.
origo.hu
Orbán Viktor a Tihanyi Apátság átadóján: Az európai élet fundamentuma van veszélyben – videó
