Elsősorban a megtakarítási kultúra hiányával, az adókedvezmények és a politika kiszámíthatatlanságával magyarázta a tőkepiaci befektetésektől való ódzkodást a BÉT elnöke.
Szalay-Berzeviczy Attila hangsúlyozta: a BÉT egyik legfontosabb célja, hogy a lakosság körében elfogadtassa, hogy a tőzsdei befektetés hosszú távon igenis jelentős hozamot ígér. A hazai nyugdíjpénztárak 1300 milliárd forintos vagyont forgattak tavaly, melyből 10-15 százalékot közvetlenül vagy közvetetten a részvénypiacon fektettek be. Holtzer Péter, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) elnöke szerint a 2004-ben elért részvénybefektetési szint a nyugdíjpénztáraknál még mindig igen alacsony. Amennyiben kormányzati szinten nem támogatják a megtakarítási kedvet, úgy a befektetések mértéke tovább csökkenhet, jó példa lehetne a nyugat-európai, a lengyel, a szlovák és az amerikai kedvezményrendszer – mutatott rá Holtzer Péter.
A befektetési kedv növekedése úgy érhető el, hogy elsősorban az öngondoskodást kell ösztönözni, ennek viszont első lépése az adórendszer megreformálása lehet – állítja a két szakember. Várhatóan komoly elmozdulás rövid időn belül nem várható, de a BÉT-nek és a Bamosznak fel kell hívnia a figyelmet a hazai befektetési lehetőségekre – mondta Szalay-Berzeviczy Attila.
origo.hu
Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!
