Olyan kisebbségi törvényt szeretnénk előterjeszteni, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen kívül a többi kisebbségi csoport, szervezet is felvállal – hangoztatta a hét végén Kolozsváron Markó Béla RMDSZ-elnök a szövetségnek a kisebbségi kerettörvény kidolgozásával megbízott munkacsoportjának ülése után. A bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese bejelentette, az RMDSZ várhatóan egy héten belül véglegesíti a jogszabálytervezetet, majd a dokumentumot március végén a Tariceanu-kabinet terjeszti a parlament elé.
Az RMDSZ szakértői és jogászai által kidolgozott törvénytervezet elsősorban annak a húsz őshonos romániai kisebbségnek, valamint ezek érdekvédelmi szervezeteinek rendezné a státusát, amelyek a román állam megalakulásakor is az ország területén éltek, így államalkotó tényezőnek minősülnek. Nem vonatkozna a kerettörvény a Romániában bevándorlóként vagy menekültként letelepedett külföldiekre.
Ugyanakkor a jogszabály megteremtené a kulturális autonómia jogi keretét is. Mindezt az RMDSZ szerint oly módon, hogy a kisebbségi szervezetek belső választások alapján hoznának létre döntéshozó testületeket, amelyek irányítanák a kulturális autonómia gyakorlásához szükséges intézményeket.
Markó Béla közölte, a törvény reprezentativitási kritériumot szabna meg a kisebbségi szervezetek számára, és noha ezt a feltételrendszert egyelőre nem véglegesítették, az államminiszter leszögezte: jónak tartja azokat a kritériumokat, amelyeket a tavalyi választási törvények rögzítettek Romániában. „Az erdélyi magyarság tekintetében ez a testület nem RMDSZ-es testület lenne. Elképzelésünk szerint a kisebbségi szervezetek a nyitottság jegyében, belső választások révén hoznák létre ezeket a testületeket” – válaszolta Markó arra a kérdésre, miszerint egy kisebbség nevében több szervezet is alakíthat-e majd ilyen „nemzeti” testületet.
origo.hu
Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le Budapesten
