Tények és sugalmazások

Kampánybomba lehet a K&H-ügy – jósolta a napokban a Népszabadság. Az írás felfogható egy jól irányzott elővágásnak. A lap az ügyészséget – bizonyításra nem szoruló előfeltevésként – ismét úgy állítja be, mint a Fideszt feltételek nélkül kiszolgáló hatalmi centrumot. A cikk apropója, hogy a nyomozók ismét tanúkihallgatási sorozatba kezdtek. Ez lényegében azt jelenti, hogy Kulcsár Attila egykori ügyfeleit most ismét meghallgatják. Ennek két oka van. Egyrészt elkészült az a tőkepiaci szakértői vélemény, amely a milliárdos sikkasztási, pénzmosási ügy résztvevőinek a számlamozgásait térképezte fel, másrészt a K&H egykori brókere feltáró jellegű vallomást tett, így nyilván új kérdések tömkelege vetődik fel.
De miért lehet kampánybomba az ügy? A kormány közeli lapok nem tudnak mást tenni, mint hogy a botránnyal összefüggésben néhány baloldali szereplő mellett fideszes neveket emlegetnek. A Népszabadságnak sem tellett többre. Közölték, hogy az ügy kapcsán idáig az ellenzéki párt részéről felvetődött Rogán Antal, Kövér László és Áder János neve. A három fideszes politikusban az a közös, hogy egyik sem volt ügyfele Kulcsár Attilának. Anyagi haszna tehát nyilván egyikőjüknek sem származhatott a bűncselekmény-sorozatból.
Azért mégis, vegyük sorra, miképpen érdemelték ki, hogy a brókerbotrány kapcsán emlegessék őket! Kezdjük Kövér Lászlóval! Az övé talán a legviccesebb eset. Egy Kulcsár Attilának tulajdonított, tizennégy pontból álló feljegyzésben a következők olvashatók: Rejtő E. Tibor Kövér László, Kövér Szilárd és Szász Károly utasítására mondott fel Draskovics Tibornak, a K&H Bank Rt. akkori vezérigazgató-helyettesének. Ha mindez igaz is volna, mi köze a gigantikus sikkasztás és pénzmosás ügyéhez?
Menjünk tovább: mi a helyzet Áder Jánossal? A Fidesz frakcióvezetője valóban találkozott Kulcsár Attilával, a K&H ügyvezető igazgatójával, aki arról tájékoztatta: olyan botrány van kialakulóban, amely kormányzati körökhöz is elérhet. Azt felróni egy politikusnak, hogy meghallgat ilyen információt, meglehetősen komikus. Ki az, akit ne érdekeltek volna Kulcsár szavai?
Már csak Rogán Antal van hátra. A képviselő korábban elismerte, hogy egy társaságban bemutatták neki Kulcsár Attilát. Megjegyezte azonban, nincs számlája a K&H-nál. Felhatalmazta ugyanakkor a bank vezérigazgatóját: ha talál szerződéseket, amelyek ennek az ellenkezőjét bizonyítják, hozza azokat nyilvánosságra. Ilyen dokumentumokat persze azóta sem találtak.
Most, hogy végigvettük a Fidesz érintettségét „igazoló” információkat, érdemes még megemlíteni, hogy miképpen viszonyul az ügyhöz Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Egy, a K&H-botrányról szóló könyv egyik értesülésébe kapaszkodva, papagáj módjára ismételgeti, hogy a két nagy párt hetven-harminc arányban osztotta fel az állami megrendelésekből állítólagosan visszaosztott pénzeket. Az Orbán-kormány igazságügy-minisztere valószínűleg tudja, ha az MSZP vagy a Fidesz részéről ezen kijelentése miatt pert indítanának ellene, azt bizonyára elveszítené. Dávid Ibolya arról azonban megfeledkezik, hogy az eddigi ismeretek szerint Kulcsárnak egyetlen jobboldali politikus volt az ügyfelei között, ő pedig nem más, mint Kónya Imre volt MDF-es belügyminiszter, aki most annak az MDNP-nek a tagja, amely kis kitérő után várhatóan visszatér a Magyar Demokrata Fórumba. A tisztesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a bróker Kónya Imrét azon ügyfelei közé sorolta, akiknek fogalmuk sem volt a bűncselekmények elkövetéséről. Ezek volnának tehát az ügy jobboldali szálai. Ezekből az információkból azonban nyilván nem lehet kampánybomba.
Vajon mit sejt, esetleg mit tud a Népszabadság? A baloldal és a baloldali sajtó zavara már akkor érezhető volt, amikor Kulcsár Attila ügyvédet váltott, és röviddel később beszélni kezdett. Ekkor sokasodtak meg az ügyészséget bíráló kormánypárti kritikák, amihez hozzájárult a Belügyminisztérium által felügyelt rendőrség sértődöttsége is. Az ORFK nyomozói ugyanis nem lehettek jelen a bróker kihallgatásain. Ezt maga Kulcsár akarta így, a hatályos törvények szerint ugyanis, a rendőrség mellőzésével, kizárólag az ügyészség munkatársainak is vallhatott.
De nézzük: miről is tudunk, mik az eddig nyilvánosságra került tények! 2003 nyarán megverték az ügyre lényegében fényt derítő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) akkori elnökét, Szász Károlyt. A Fidesz közelinek tartott szakembertől aztán egy agyafúrt törvénymódosítást követően megszabadult a kormány, helyére bizalmi ember került. A megveretés ügyében még folyik a nyomozás, a K&H-ügy gyanúsítottjai között azonban felbukkant Keller László volt közpénzügyi államtitkár egykori kabinetfőnöke, aki állítólag tízmillió forintért hozott ki a hivatalból egy, a PSZÁF gazdálkodásáról készült, Szász Károly lejáratását célzó jelentést.
A lavinát a pénzügyi felügyeletnek a Pannonplast-részvények felvásárlása ügyében indított vizsgálata indította el. A Kulcsár Attila által koordinált gyanús tranzakció pénzügyi hátterét állami milliárdokból, autópályapénzekből fedezték. Akkor a gazdasági miniszter (még Csillag István) közvetlen felügyelete alá tartozott az ügyletben szerepet játszó Állami Autópálya Kezelő Rt., illetve a Nemzeti Autópálya Rt.
Az állandó parlamenti belépővel rendelkező Kulcsár röviddel Szász Károly megveretését követően ügyvédet fogadott Bánáti János személyében. A neves szakember ügyvédi irodájában aztán érdekes dolgok történtek. Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár ugyanis itt találkozott Kulcsárral, akit lényegében kihallgatott. Figyelemre méltó körülmény, hogy a találkozó időpontjában már a Nemzetbiztonsági Hivatal megfigyelte a brókert, aki minden nehézség nélkül, a titkosszolgálatok díszkíséretében, diplomata-rendszámú Mercedesszel elhagyhatta az országot.
A sajtóhoz hamar kikerült az úgynevezett K&H-s VIP-lista, amelyen több szocialista politikus, baloldali médiaszemélyiség és számos vállalkozás, illetve off-shore cég található. Utóbbiak tulajdonosi szerkezete csupán a nyomozók előtt ismert. A baloldal érintettségének a látszatát erősíti az is, hogy a korábban Medgyessy Péter (volt kormányfő, most utazó nagykövet) által vezetett Inter-Európa Bank Rt.-től vették fel szír pénzváltók a K&H Equitiesen és off-shore cégeken keresztül tisztára mosott pénzeket. A kormányoldal megítélésén nyilván az a körülmény sem javít, hogy az ügy résztvevői egy nyilvánosságra került telefonlehallgatási jegyzőkönyvben „Gyurcsányi” segítségét várják. Sok más személy mellett Kulcsár Attila terhelő vallomást tett Kodela Lászlóra, a Miniszterelnöki Hivatal volt helyettes államtitkárára, Baja Ferencre (MSZP) és persze Forró Tamás volt riporterre, aki tanúból már gyanúsítottá lépett elő.
Ilyen ügyekbe jobb helyeken a kormány is belebukhat.
Hetven-harminc – haha. Kampánybomba – hehe.