Tízmilliárdokkal nőnek a terhek

Idén várhatóan 35-45 milliárd forinttal nőhet az állami elvonások miatt a vállalkozások terhelése – mondta Parragh László. Az MKIK elnöke szerint mindenki adóváltozásról beszél, s nem adócsökkentésről. Az elnök tart a jövő évi választások előtti ígéretek elszaporodásától, amelynek következményeit a gazdaságnak kell megfizetnie, s amellyel az ország behozhatatlan károkat szenvedne.

Tavaly százmilliárd forinttal emelkedett a vállalkozások nettó terhelése az állami elvonások miatt, idén várhatóan 35-45 milliárd forinttal növekszik – mondta tegnap Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kiemelte: mindenki adóváltozásról beszél, s nem adócsökkentésről. Ez így „gumicsont”, hiszen a struktúra nem változik. A cél érdekében az elmúlt 15 évben elmaradt reformokat el kell indítani és végre kell hajtani, s kormányváltásoktól független, hosszú távú gazdaságpolitikát kell kidolgozni. Parragh hibának tartja, hogy a gazdaságpolitikáért a fiskális szemléletű pénzügyminiszter felel, s nem a gazdasági tárcavezető. Ez szerinte olyan, mint amikor a főkönyvelő, és nem a vezérigazgató irányítja a vállalatot. Az elnök tart a jövő évi választások ígéretlicitjétől, mert, mint mondta: ha újra rálépünk a legutóbbi választások során megjárt útra, az ország további versenyhátrányba kerül, s behozhatalan károkat szenved. A pénzügyi folyamatokról pedig azt mondta, tavaly lassú fordulat állt be. Az MKIK szerint a jegybanki alapkamat nyolc százalék lesz az év végén, négy százalékkal bővülhet a gazdaság, s bíznak benne, hogy betartják a tervezett államháztartási hiányt.
Parragh kiemelte: a gazdaság és az állam kapcsolatára jellemző, hogy utóbbi nem tartja be a maga által hozott szabályokat. Ha ugyanis a vállalkozó nem fizeti be adóját, vagy nem teljesíti az állam által meghatározott feltételeket, akkor megbüntetik. Ezzel szemben az állam ellenkező magatartást tanúsít, visszatartja az áfát, lassan fizeti ki a pályázati pénzeket, a megrendelt szolgáltatásokat és termékeket. Kiemelte: a magyar kis- és középvállalkozások az uniós csatlakozás és a globalizáció miatt elveszítik önállóságukat. A csatlakozás előnyeit még nem látják, csupán a bérnyomás, az árkonvergencia és az elvárások növekedésével szembesülnek.
Parragh az uniós támogatásokról megjegyezte: a Nemzeti fejlesztési terv keretében 2004 és 2006 között 675 milliárd forint áll rendelkezésre, mely 2008-ig hívható le. E pénzekre óriási az igény, ám az elbírálás, a szerződéskötés döcög, a kifizetések lassított ütemben valósulnak meg. Ez év januári adatok szerint a 2004–2006. évi támogatási keret egyharmadára született kötelezettségvállalás, amelynek 28 százalékára kötöttek szerződést, s a szerződött állomány 8,8 százalékára fizették ki a pénzt.