A szombatig háromszoros egyéni Grand Slam-győztes, világelső Arina Szabalenka egymást követő harmadik évben játszhatott döntőt a US Openen, míg ellenfele, Amanda Anisimova a második GS-fináléjára készülhetett azok után, hogy az elsőt júliusban 6:0, 6:0-ra elveszítette Wimbledonban. A jelenlegi női mezőny két legnagyobb ütőerejű teniszezője egyaránt sok hibával játszott a szombati döntőben, de a többet kockáztató Anisimova számos nyerőütés mellett még több ki nem kényszerített hibával zárt. Végül 1 óra 36 perc alatt 6:3, 7:6 (7-3) arányban Szabalenka diadalmaskodott, és pályafutása 21. serlege mellé ötmillió dollárt is kapott.
Anisimova sírt, Szabalenka is még szót kért a US Open-döntő után
Noha a 24 éves Amanda Anisimova jobban játszott, mint a wimbledoni fináléban, a New York-i döntőben is elmaradt a legjobb játékától, így érthető módon csalódott volt, amit a törülközőjébe bújva is látható zokogással is kifejezett. Az eredményhirdetésre aztán összeszedte magát, megdicsérte Szabalenkát, valamint köszönetet mondott a csapatának és a közönségnek. Elismerte, nem volt akkora küzdőszellem és agresszivitás a szombati játékában, ami egy Grand Slam-győzelemhez szükséges. A világranglista-8. Anisimova hozzátette, a wimbledoni döntő után harminc percig sírt, mielőtt telefonon felhívta egy barátját, és a segítségével már képes volt rajta nevetni, így a US Open-finálé elvesztését sem lesz talán olyan nehéz feldolgoznia.
A pályán dolgozó amerikai riporter, Mary Carillo láthatóan próbálta siettetni honfitársa értékelését.
Az 1977-ben a Roland Garros vegyes páros tornáján Grand Slam-bajnok teniszező félbe is szakította a döntő vesztesét, hogy átadhassák neki a díjat, ám Anisimova még szót kért, és befejezte a nyilatkozatát.
Ezután következett a győztes beszéde, és ugyan Szabalenka először bevallása szerint nem találta a szavakat, de végül belelendült. Gratulált legyőzöttjének az elmúlt hónapjaiért, kifejezte örömét, hogy koncentrált tudott maradni a második játszma rövidítésében, valamint ő is köszönetet mondott a közönségnek. Carillo ismét sietősre vette volna a figurát, és már nyújtotta volna át a fehérorosznak a csekket, ám a világelső sem hagyta magát félbeszakítani, és ragaszkodott ahhoz, hogy megköszönje az edzői stábjának és a barátjának a támogatást és a kitartást mellette.
