Csökkent az alapkamat

Fél százalékkal csökkentette tegnap a jegybanki alapkamat mértékét a monetáris tanács, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi kockázatai miatt a stabilitási paktum módosítása nem vezethet a hazánk felzárkózási programjában vállalt lépések módosításához és lazább pénzügypolitikához.

Ötven bázisponttal, 8,25 százalékról 7,75 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatlábat a monetáris tanács tegnapi ülése. Ez volt az első alkalom, hogy a miniszterelnök által ajánlott négy új tag is részt vett a testület kamatmeghatározó tanácskozásán. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a döntéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a kedvezően alakuló inflációs folyamatok ellenére a testület tagjainak döntő többsége amellett foglalt állást, hogy a részben bizonytalan nemzetközi pénzpiaci helyzet miatt ilyen mértékű kamatcsökkentés az indokolt. A testület állásfoglalásában meghatározó szerepet játszott, hogy az elmúlt hetekben a korábbinál erőteljesebb hatást gyakoroltak a globális pénzügyi folyamatok a magyar pénz- és tőkepiacra: március közepéig rendkívül intenzív volt a tőkebeáramlás a feltörekvő piacokra, ami tükröződött az érintett devizák erősödésében, március közepén azonban – a megemelkedett dollárhozamoknak tulajdoníthatóan – módosult a tőkeáramlás iránya, amelynek hatására változás történt a magyar pénzpiacokon is.
Járai kiemelte: a testület határozottan amellett foglalt állást, hogy a továbbra is fennálló egyensúlyi kockázatok miatt a stabilitási és növekedési paktum módosítása ne vezessen a konvergenciaprogramban vállalt lépések módosításához és lazább fiskális politikához. – Meggyőződésünk, hogy a korábban vállalt feltételeket kell teljesíteni – emelte ki a jegybankelnök, aki szerint a stabilitási egyezmény változása elvileg segítheti az euró bevezetését, mivel 2008-ban az államháztartás GDP-arányos hiánya még valamivel három százalék felett is lehet. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője a kamatdöntésről lapunknak elmondta: a félszázalékos kamatmérséklés megfelelt a piaci várakozásoknak. Úgy tűnik, továbbra is a nemzetközi tőkemozgások határozzák meg, hogy a forint milyen irányba mozdul el – fogalmazott az elemző, hozzátéve, a tőkeáramlásokból fakadó kockázatok a jövőben is megszabják a monetáris politika mozgásterét.